rss
állatmenhely kutyamenhely adó 1 adó1százalék, kutya, cica mentés, örökbefogadás
  • Április 24. a kísérleti állatok védelmének világnapja - tisztelegjünk a laboratóriumi állatok elõtt!

  • Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élõlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögbõl a válasz bizonyára az, hogy igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bõrébe, a kérdésre adott válasz már nem biztos, hogy ilyen egyértelmû. A laboratóriumi állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót. Az állatvédõk minden évben felhívják a figyelmet április 24-én (a laboratóriumi állatok világnapján) a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetõség szerint alkalmazzon élõlénybarát alternatívát.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Az állatkísérlethez engedélyt itthon csak a szakhatóság (emberi vagy állati betegségek megelõzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez) adhat. Szépítõszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lõszer elõállítása céljából tervezett kísérletre engedély Magyarországon az 1998. évi XXVIII. (állatvédelmi) törvény értelmében nem adható.

    Országunkban állatkísérlet végzésére - ha csak az oktatás folyamata mást nem kíván - oktatási intézményben senki sem kötelezhetõ. Szépítõszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver-engedélyeztetéshez a világ számos térségében alkalmaznak állatkísérleteket, amelyeknek az eredményeit a múlti cégek felhasználják. Így közvetetten, minden megvásárolt állatokon tesztelt termékhez az állatok életének kioltása, az állatok szenvedése tapadhat.

    Az emberiség önérdekbõl számos célra használ fel állatokat. Ezek közül legalább kettõ fennmaradásunkhoz elengedhetetlenül szükséges. Táplálkozásunkra szolgál az összes célra felhasznált állat 95 %-a, tudományos kutatások céljára 0.3 %-a. A maradék 4.7 % pedig az állatkertekben raboskodik vagy kedvenceinkként lakókörnyezetünkben él.

    Az FVM éves közleménye szerint hazánkban apró rágcsálókból megközelítõleg 220 000-nyit, kutyákból és macskákból 2 000-nél is többet fogyasztanak évente a kísérleti laborok. Ezek mellett még felhasználtak juhot, kecskét, sertést és minden olyan állatot, melyeket a jogszabályok szerint ilyen célra fel lehet használni.

    Világunkat Mi magunk alakítjuk, Ön is legyen Állatvédõ!
    Orpheus Állatvédõ Egyesület
    www.zug.hu - Állatbarát Web Kuckó
    www.ebrendeszet.zug.hu - Állatmentés,


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Megvan a hiénák kacagásának a titka

    Francia és amerikai kutatók megfejtették a hiéna kacagásának értelmét. Ezek szerint az állat saját magáról kacag a világba információkat.

    Így például az életkoráról, a tartózkodási helyérõl, arról, hogy szívesen lát-e valakit a zsákmánya elfogyasztásához, és arról is, milyen pozíciót tölt be a hiénák társadalmában. Frédéric Theunissen a kaliforniai Berkeley egyetem és Nicolas Mathevon a St. Etienneben mûködõ Jean Monnet egyetem kutatócsoportjait vezetve 26 fogságban tartott hiéna kacagását elemezte ki.

  • Betanított vándorsólymok õrzik Ferihegy légterét

    Idomított vándorsólymok járõröznek a Ferihegyi repülõtér légterében, hogy távol tartsák a repülés biztonságát veszélyeztetõ madárcsapatokat a fel- és leszálló gépek közelébõl. Ezt a különleges, élõ védelmi rendszert a Falcon Guard Kft. üzemelteti, és vezényletével összesen nyolc speciális képzést kapott sólyom óvja a magasban az utasok és a hajtómûvek épségét. Györfi Villám András, a társaság ügyvezetõje elmondta, hogy a repülõteret üzemeltetõ Budapest Airporttal kötött megállapodás alapján ötödik éve mûködik ez a - hivatalos nevén - Vad- és Madárriasztó Ökológiai Rendszer.

  • Madaraink végveszélyben

    A húsfogyasztás milliókat fenyeget a madárininfluenzával

    A modern intenzív állattartás rengeteg állatot nevel extrém módon természetellenes feltételek mellett; az állatok túlzsúfolt csarnokokban állnak a saját piszkukban és erõsen szennyezett, elhasznált levegõt szívnak be. Nem meglepõ, hogy ezeken a helyeken lényeges szaporodási központja van egyes akár halálos betegségek, járványok kitörésének, mint pl a SARS, száj és körömfájás, marhabaj és jelenleg a legveszélyesebb mind közül: a madárinfluenza.

  • Háziállataink immunrendszerét is védeni kell

    A multivitaminok nem csodaszerek, de a napfényben szegény, megbetegítõ kórokozókban viszont gazdag téli hónapokban erõsítik az immunrendszert. Háziállatainknál is alkalmazhatók, a télre való felkészítésük részeként.

    November utolsó harmadára megérkezett a tél, s mert többnyire erõs széllel érkezik a hideg, hõérzetünk még kellemetlenebb változást jelez. A hideg, nedves - ködös, esõs vagy havas - idõben sokkal jobban ki vagyunk téve a baktériumok, és a vírusok támadásának, mint egyébként, érdemes tehát ellenük alaposan felkészülni.

  • Centi, Móni, Pici 03 is gazdához került!

    Centi a kan, keverék kutya egy áruház mögött kuporodott le a fal tövébe. Arra járó állatbarát értesítette az Orpheus Állatvédõ Egyesület ebrendészetét a kutya hollétérõl. Móni egy forgalmas út mellett a magas fûben kucorgott. Arra járó biciklisták lettek figyelmesek a kutyusra, és kérték az Orpheus segítségét. Pici 03 a kölyök, vizsla jellegû kutyára állatbarátok találtak rá. Õk nem tudták befogadni a kutyust, így kérték az Orpheus Állatvédõ Egyesület segítségét.

    Mindhárom kutyusnak sikerült szeretõ gazdit, biztonságos lakhelyet találnunk.

  • Ritka fókák telepét találták a Földközi-tengeren

    Kutatók mediterrán barátfókák telepére bukkantak Görögország egy rejtett szegletében: a faj hatszáznál is kevesebb egyedével a világ legveszélyeztetettebb fókája, egyben az egyik legveszélyeztetettebb tengeri emlõs. A telep pontos helyét nem hozzák nyilvánosságra a kutatók, mivel a mediterrán barátfóka (Monachus monachus) épp a turisták miatt került szorult helyzetbe. Eredeti tartózkodási helye ugyanis a nyílt, homokos tengerpart volt, míg az ember ki nem szorította onnan - mondta Alekszandrosz Karamanlidisz, a Mom nevû görög barátfóka-védelmi szervezet koordinátora.

  • Kutyasimogatós nap volt az oviban

    Kutyasimogatós nap volt az ovibanA Földmíves Utcai Óvoda munkatársai és a száznegyven aprócska növendék türelmetlenül várta az állatok világnapjához kapcsolódó állatos rendezvényt. Az Orpheus Állatvédő Egyesület önkéntesei a gyerekeknek állatsimogatóval egybekötött ismertetőt tartottak, ahol a kutyák és macskák mellett sokféle más háziállatról is volt szó. A dalokkal tűzdelt, vidám perceket adományozás követte, az óvodás gyermekek az állatvédő egyesület utcáról megmentett védencei számára állateledelt adományoztak.

  • Ötszáz kilométernél is többet képes repülni egy fecske egyetlen éjjel

    Washington/Budapest - A bíborfecskék egyetlen éjszaka alatt több mint ötszáz kilométert is megtehetnek. Ez háromszor annyi, mint az eddigi feltételezések - írták kanadai biológusok a Science címû amerikai szaklapban.

    Bridget Stutchbury, a torontói egyetem kutatója és munkatársai tizennégy erdei fülemülerigóra (Hylocichla mustelina) és húsz bíborfecskére (Progne subis) szereltek fel mindössze 1,2 grammot nyomó úgynevezett geolokátorokat.

  • Sündisznó-számlálás Bécsben

    Bécs, 2007. 6. 8. (Compress) Mivel az osztrák fõváros nemcsak kétmillió embernek, hanem számos vadállat-fajnak is otthona, a természetvédõk sündisznó-számlálásra invitálták a lakosságot, hogy megtudják, pontosan hány tüskéshátú is él a városban.

    A Bécsi Városháza Környezetvédelmi Osztálya az Osztrák Természetvédelmi Szövetséggel közösen sündisznó-számlálásba kezdett a hónap elején. Az akció célja, hogy megtudják, hány állat él a városban és hol a legnagyobb a populáció.

  • Borzalom: fellógatták, késõbb lefejezték a kutyát

    Csak a háztól kellett volna elvinni a nagyi kutyáját két srácnak, de õk felakasztották egy fára szegény állatot. A fiúk pár nap múlva visszamentek, s a kimúlt eb fejét levágták, a testrészeket a 81-es fõútra tették, s azt figyelték, az autók hogyan mennek át rajta.

    A Gyõri Rendõrkapitányság állatkínzás miatt indított eljárást egy 15 és egy 16 éves fiú ellen, akik – állításuk szerint – mintegy egy héttel ezelõtt felakasztottak egy keverék kutyát a töltéstavai erdõben. A történet ezzel nem ért véget - írja a kisalfold.hu.

  • Állatvédők a Sziget 2014 Fesztiválon - pillanatképek

    Állatvédők a Sziget 2014 Fesztiválon - pillanatképekA Sziget 2014 Fesztivál Civil Sziget részlegén a kulturális, szociális, államigazgatási, egészségügyi, esélyegyenlőségi szervezetek mellett környezet-és állatvédő szervezetekkel is találkozhattak a látogatók. Az Orpheus Állatvédő Egyesület standján a Szigetlakók a felelős állattartás népszerűsítése kapcsán állatos kirakó és memóriajátékokkal, állatfelismerő versennyel, beszélgetésekkel tölthették el szabadidejüket. A naponta több tízezres látogatót befogadó Sziget 2014 fesztiválon egy perc unatkozásra sem volt idő idő, ehhez kellően színes programokkal volt jelen az Orpheus Állatvédő Egyesület önkéntes csapata is.

  • 420 millió patkány Moszkvában?

    Patkánymustra - túlszaporodtak a rágcsáló kártevõk

    Moszkva - Moszkvában egyes becslések szerint minden lakosra mintegy 40 patkány jut, vagyis akár 420 millió rágcsáló is élhet a városban, de a derûlátóbb szakértõk is jó 20 millióról beszélnek.

    A magyarázat egyszerû: Moszkva gazdag város, sok az ételhulladék, az ósdi házak pincéi pedig remek rejtekhelyeket nyújtanak az állatoknak, az irtás pedig folyik, de nem eléggé szervezetten.

  • Hamarosan nem marad hal a tengerekben - Megöl a halászat mindent

    Az évszázad közepére nem maradnak fogyasztásra alkalmas halak a tengerekben, ha a jelenlegi ütemben halásszák ki azokat - állapították meg tengerkutatók. Mindez nemcsak egyes állatfajok eltûnéséhez vezet, de az emberek élelmezését is veszélyezteti - írja az inforadio.hu.

    Az errõl szóló kutatás vezetõje szerint már egyetlen faj kihalása is jelentõs változást okoz az ökoszisztémában.

  • Ne simogassunk õzgidát!

    Ne simogasson meg senki õzgidát az erdõben, és ne engedje szabadon kutyáját, mert az idegen szagú õzgidát az anyaállat nem fogadja vissza, és a magára hagyott kis állat anyatej nélkül elpusztul - erre figyelmeztetett újra közleményében a Pilisi Parkerdõ Rt. A kirándulók a Buda környéki hegyekben szoktak õzgidákkal találkozni. A földre lapuló kis állatokat árvának vélik, és szeretettel megsimogatják, de ez végzetes lehet a gidák számára.

  • Kék gólya a német városban!

    Az egyedi madárnak csodájára járnak a német kisvárosban. Már emléktárgyakat és képeslapokat is készítenek a kék gólyáról.

    Biegenbe mindenkit meglepett, amikor élénk kék tollazattal bukkant fel egy hím gólya az egyik ház tetején. Egyelõre csak találgatják a tudósok, mi lehet a különös jelenség oka, amíg nem szereznek egy kék tollat a fészekbõl kémiai elemzésre. A német sajtó is találgat, hiszen ez az elsõ alkalom, hogy kék gólyát láttak Németországban.

  • A ritka állatfajok legritkábbjai

    Megjelentette a Wildlife Conservation Society nevû amerikai természetvédelmi szervezet a legveszélyeztetettebb állatfajok listáját, amelyen a "ritkák legritkábbjai" találhatók.

    A tizenkét állat igazán eklektikus sereglet, akad köztük madár, emlõs, hüllõ és kétéltû is. Egyesek ismertek, mint például a szumátrai orangután, másokat, mint a kaliforniai barnadelfint, inkább homály fed. A lista a State of the Wild - a Global Portrait (A vadon állapota - globális helyzetkép) 2010-2011-es kiadásában jelent meg.

  • Árverésen Afrika vadjai

    Dél-Afrikában népszerû árverési "tárgyaknak" számítanak a zsiráfok, rinocéroszok, vagy éppenséggel a vízilovak, a vadon élõ állatokkal ugyanis virágzó befektetéseket lehet üzemeltetni

    Ahogy Európán sokan a bortermelésbe fektetik pénzüket, úgy Dél-Afrikában gyakori, hogy a tehetõsebb emberek hatalmas vadasparkokat létesítenek, amelyek az idegenforgalom és a vadászok révén igen jelentõs jövedelmet biztosítanak számukra.

  • Beszámoló az "Európai Denevér Éj a Szegedi Vadasparkban" programról

    A néphiedelemmel ellentétben, a hazánkban fellelhetõ denevérfajok nem vérszívással táplálkoznak. Errõl, és sok más hasznos dologról is szó volt a hétvégén Szegeden megrendezett denevérvédelmi programsorozaton.

    A babona és a tudatlanság következtében oktalanul, lépten-nyomon pusztították a denevéreket; ezek az állatok Magyarországon 1901-tõl ezért is lettek védettek, mondta el Paulovics Péter, a program egyik fõ szervezõje.

  • GPS-t szereltek a medvékre a Tátrában

    Magastátra - Különleges jeladó berendezéssel ellátott nyakörvet kap néhány medve a szlovákiai Magas-Tátrában: ezek segítségével figyelik és értékelik majd a vadõrök a mozgásukat és a viselkedésüket.

    "Sikerült GPS-szel felszerelt nyakörveket beszereznünk a medvék megfigyeléséhez. Négy-öt darabot szeretnék felhelyezni. Kapnak majd belõle a vadon élõ medvék és a kukázó mackók is. A megfigyelést a nyáron vagy az õsszel szeretnénk elkezdeni" - mondta el Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatótanácsának vezetõje.

  • Varangyok és zebrák jeleztek a szecsuáni földrengés elõtt

    Hirtelen leapadt egy tó vize, varangyok ezrei lepték el az utcákat egy közeli tartományban, s néhány órával a szörnyû földtengés elõtt egy állatkert jószágai különösen kezdtek viselkedni - a hétfõn bekövetkezett szecsuáni földrengés után ilyen és ehhez hasonló jelekrõl számoltak be a kínai internetezõk.

    A helyi blogok és csetszobák íródeákjai mind azt latolgatják, hogy ezek a természeti jelek miért nem hívták fel az illetékesek figyelmét a közelgõ katasztrófára.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása