2024.03.29. - Auguszta

5500 éve háziasították a lovakat

5500 éve háziasították a lovakat
London - Ötezer ötszáz évvel ezelõtt, a korábbi feltételezésekhez képest egy évezreddel korábban háziasították a lovakat, mégpedig a mai Kazahsztán területén - jelentették be angol kutatók.

A lovak megszelídítése gyökeresen megváltoztatta az ember életét, egyaránt befolyással bírt a szállításra és a kereskedelemre, a mezõgazdaságra és a hadviselésre.

Ám a kutatóknak mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni a lovak domesztikálásának idõpontját.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A régészek meggyõzõdése szerint azonban most sikerült választ kapniuk a kérdésre, miután megtalálták a világ legõsibb lótenyésztõ farmját - a telepet az úgynevezett botaji kultúra népe üzemeltette a mai Kazahsztán területén a Kr. e. IV. évezredben.

Lócsontok, fogak, valamint a kancatej tárolására szolgáló cserépedények maradványai azt sugallják, hogy az Uraltól keletre szelektíven tenyésztették, s munkára fogták a lovakat, mégpedig 2000 évvel korábban, mint tették ezt az európaiak.

Alan Outram, az Exeteri Egyetem kutatója szerint ezek a leletek, amelyekrõl a Science címû tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, megváltoztatták a tudósoknak a korai társadalmak fejlõdésével kapcsolatban vallott nézeteit.

"Amennyiben egy közösség lovakra tesz szert, megnövekednek szállítási kapacitásai és kereskedelmi lehetõségei, ahogy jobbak lesznek gyõzelmi kilátásai is egy hadviselés esetén. Amennyiben a lovak domesztikálása ilyen korán történik, gondolnunk kell arra is, hogy a velük kapcsolatos gazdasági és társadalmi változások is elõbb következtek be" - magyarázta Alan Outram, aki szerint lehetnek még korábbi lótenyésztõ telepek, amelyeket eddig még nem tártak fel.

A kutatók némelyike ugyan korábban is feltételezte, hogy a botaji népesség volt az elsõ lótenyésztõ közösség, ám más tudósok szerint pusztán lovakra vadásztak.

Alan Outram és kollégái három döntõ bizonyítékra leltek, amelyek egyértelmûvé teszik, hogy a botaji kultúra népe domesztikálta elsõként a lovat.

Leleteik alapján bizonyos, hogy a botaji lovak lábszárcsontja azonos a késõbbi bronzkori lovak lábszárcsontjával, viszont nagymértékben különbözik a vadlovakétól. Ez valószínûsíti a háziasítást.

A brit kutatók a lovak fogain olyan elváltozásokat azonosítottak, amelyek a zabla és kantár használatára utalnak. Végül a cseréptöredékek vizsgálata olyan szerves anyagok maradványait mutatta ki, amelyek azt bizonyítják, hogy ezekben az edényekben kancatejet tároltak. Az erjesztett kancatej, a kumisz egyébként még napjainkban is igen népszerû Kazahsztánban.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra