Budapest - Az állatvilág egyik mítosza, ahogy az elefántok "beszélgetni" tudnak egymással a földben keltett morajlások segítségével. Most Namíbiában a zoológusok arra próbálják használni e szeizmikus hívójeleket, hogy visszacsalogassák az elkóborló, kárt okozó elefántbikákat a biztonságos nemzeti parkba.
Egy ivarzó elefánttehén mély morajlását egy földbe ásott hangszórón játszották le párosodni kész bikáknak, mire azok megfordultak, és elindultak a rezgés irányába.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Elmondása szerint a parkõrök "nagyon izgatottak" az új módszer hallatán, ugyanis az elkóborló bikák folyamatosan gondot okoznak a helyi gazdálkodóknak, károsítják a terményt, tönkreteszik az öntözõberendezéseket, és nem egyszer ezért az életükkel fizetnek. A rezgések segítségével vissza lehetne õket terelni az Etosha Nemzeti Park nyújtotta biztonságba.
"A párosodni kész bikák nagyon jól reagáltak a jelre... A kísérlettel megmutattuk, hogy képesek vagyunk ráállítani õket egy kijelölt pályára. Egyébként nagyon nehéz rávenni õket, hogy visszamenjenek a nemzeti parkba, valaki szinte biztos, hogy megsérül közben" - mondta O'Connell-Rodwell.
Az elefántok híresek arról, hogy nagy távolságból is érzékelik a talaj rezgéseit - például az ötévente ivarzó tehenek párzásra hívó moraját, amely olyan alacsony frekvenciájú, hogy az emberi fül alig érzékeli. Az még mindig rejtély, milyen messzirõl képesek érzékelni ezeket a rezgéseket. A párzó hívásokat tíz kilométerrõl is meghallják, lehet, hogy a rezgéseket akár messzebbrõl is. A hang a mellsõ lábaikon át, a csontok útján jut el a középfül hallócsontjaihoz - magyarázta O'Connell-Rodwell.
"A kísérletben csupán ötszáz méterrõl játszottuk le a hívásokat, de úgy véljük, sokkal messzebbrõl is mûködne a dolog. Persze már az is nagy segítség, ha az õrök apránként, ötszáz méterenként tudják elmozdítani az elefántot" - mondta a kutató.
A kutatást a Utopia Scientific, egy nonprofit szervezet támogatja.