Washington - Az állati élet legkorábbi ismert formájára, egy 635 millió évvel ezelõtti szivacs anyagcseréjének nyomaira bukkantak amerikai tudósok Ománban. Gordon Love, a Kaliforniai Egyetem geokémikusa és munkatársai a koleszterin egy olyan alakját találták meg kõzetben, amely kizárólag a szivacsok szervezetében termelõdik.
A lelet, amelyrõl a kutatók a Nature legfrissebb számában, egy héttel Charles Darwin (1809-1882), az evolúcióelmélet kidolgozójának 200. születésnapja elõtt számoltak be, újabb bizonyíték az angol természettudós elképzeléseinek alátámasztására.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az amerikai kutatók felfedezése másrészt azért érdekes, mivel általa kiderül: az állati organizmusok korai õse túlélte a cryogeniumnak nevezett földtörténeti idõszakot, amely 790 millió évvel ezelõtt kezdõdött és 630 millió évvel ezelõtt ért véget. Az úgynevezett "Hógolyó Föld" elmélete szerint ez alatt a periódus alatt két masszív jégkorszakot élt át bolygónk. A tudósok között nincs egyetértés atekintetben, hogy a jégpáncél meddig jutott el. Egyes vélemények szerint a második, úgynevezett szuperjégkorszak alatt a gleccserek akár az Egyenlítõt is beboríthatták. A "Hógolyó Földet" késõbb a légkörben felhalmozódó, vulkáni eredetû széndioxid üvegházhatása volt képes megolvasztani. A tudósok szerint a fejlett állatok robbanásszerû megjelenése is ehhez a meleghullámhoz kapcsolódhat.
Az ománi lelet azonban arra enged következtetni, hogy a többsejtû szervezetek már a szuperjégkorszak alatt is léteztek. Valószínûleg még akkor is, ha a gleccserek a trópusi vidékeket is beborították, lehettek ugyanis "meleg zsebek". Ezek feltehetõen vulkanikus tevékenységnek vagy hidrotermális folyamatoknak köszönhetõen jöttek létre és biztosították az élet feltételeit e szervezetek számára.
"Számos olyan bizonyítékra leltünk, amelyek szerint a szivacsok voltak az elsõ többsejtû organizmusok" - közölte Roger Summons, a Massachusetts Institute of Technology geobiológusa, a most megjelent tanulmány egyik társszerzõje.
Magyarázata szerint ez az állati életformák mintegy 200 millió évvel korábban jelentek meg bolygónkon, mint a növények. Az elsõ egysejtû baktériumok és más egyszerû létformák 2,5 milliárd évvel ezelõtt tûntek fel.
A szabad szemmel is látható elsõ állati fosszíliára egy 580 millió éves kõzetben bukkantak, ám mint Roger Summons rámutat, fontos a molekuláris szintû bizonyítékok felkutatása is ahhoz, hogy jobban meg lehessen érteni a földi evolúció menetét.