Huszonhét nõsténytõl összesen 244 rákosi vipera látta meg a napvilágot a Rákosivipera-védelmi Központban augusztusban.
Tavalyelõtt 52, míg tavaly 59 rákosi vipera született a központban. Az idei magas szaporulat azzal magyarázható, hogy már a tenyészprogramban született 3-4 éves egyedek is ivaréretté váltak és világra hoztak utódokat - mondta szerkesztõségünknek Halpern Bálint, a szervezet munkatársa. Az elmúlt évtizedek során jelentõsen csökkent a rákosi vipera állománya Magyarországon, a vadon élõ egyedek számát ötszáz példánynál is kevesebbre becsülik.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A tíz befogott egyeddel 2004-ben elindított programnak köszönhetõen összesen 378 viperával büszkélkedhet a Kiskunságban lévõ Rákosivipera-védelmi Központ, ami jelentõs eredmény a vadon élõ példányok számához viszonyítva.
A program célja a faj visszatelepítése természetes élõhelyére. Az elsõ tenyésztett egyedeket a tervek szerint 2009-ben engedik el a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, fokozottan védett helyen, amely távol esik a lakott területektõl.
Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992 óta pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik. Természetvédelmi értéke egymillió forint. Eltûnésének alapvetõ oka az élõhelyek zsugorodása. A gyepterületek beépítése, felszántása, erdõsítése nagy területekrõl tüntette el a fajt. A megmaradt élõhelyeken az intenzív mezõgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat sem kedvezett az állatnak, ezért a fennmaradt állomány tovább fogyott. Ugyancsak ritkította a populációt a kereskedelmi célú gyûjtés és a szándékos pusztítás.
A rákosi vipera populációja két területen, a Hanságban és a Kiskunságban maradt fenn. A kígyó a nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelõket kedveli. Télen rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. A fiatal egyedek elsõsorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnõtt példányok ezek mellett gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
Ennek a kígyófajnak a mérge felnõtt emberre gyakorlatilag veszélytelen. Marása - bár a faj óvatos életmódja és ritkasága miatt ez nagyon ritka - méhcsípésszerû, gyorsan múló tünetekkel jár.
A mérgeskígyó aktív védelme megosztja a közvéleményt, ezért a program résztvevõi fontosnak tartják a lakosság tájékoztatását, hogy javuljon a rákosi vipera megítélése. A rákosi viperáról és a fajvédelmi programról további információ a www.rakosivipera.hu címû honlapon érhetõ el.