2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Megszületett a világ második klóncsikója

Megszületett a világ második klóncsikója
az állatok klónozásával régóta foglalkoznak a tudósok...A második klóncsikót segítették a világra francia és olasz genetikusok Franciaországban. A csikó már másfélhónapos és teljesen egészségesnek tûnik. Pieraz-Cryozootech

A kiscsikó a távlovaglásban világbajnok ló, Pieraz másolata, akit kasztráltak, emiatt nem tudott hagyományos módon szaporodni.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A bravúr a francia Cryozootech és az olasz LTR-CIZ genetikai laboratóriumok közös kutatásának eredménye. A világ elsõ klónozott lova, Prometea szintén e laboratóriumok nevéhez fûzõdik.

Az új csikó 2005 február 26-án, 42 kilóval született, és a Pieraz-Cryozootech nevet kapta – adták hírül most a laboratóriumok.

Pieraz, a donor, akinek génjeit felhasználták, 1994-96 között volt lovas pályafutása csúcsán, távlovaglásban többszörös világbajnok. A távlovaglás lényege, hogy meghatározott távot (60-120 km), általában földes és erdei úton kijelölt köröket, a lehetõ legrövidebb idõ alatt teljesítse ló és lovas úgy, hogy a ló egészsége ne károsodjon.

A nemzetközi szabályok jelenleg nem engedélyezik a mesterséges megtermékenyítést a versenylovak esetében. Ez önmagában egyébként nem olyan nagy hátrány, mivel a kiemelkedõ teljesítményû versenylovakat csak ritkán kasztrálják. A legeredményesebb csõdöröket és kancákat pályafutásuk végén rendszerint versenyistállókban helyezik el, hogy a kiemelkedõ képességû lovak új generációját hozzák világra.

A klónozás támogatói szerint a másolási technika elsõsorban olyan sportágak esetében hasznos, amelyekben az állatokat már fiatalkorukban kasztrálják.

A Cryozootech génbank több mint 30 kiemelkedõ versenyló génjeivel rendelkezik.

(NGO)

Orpheus: Hogy hova tart a világ?!? Nem jófelé, az biztos...

Falus Vera kiegészítése:

Szeretnék néhány pontosítást fûzni a klóncsikóról szóló cikkhez!

lovacskaA lovakat méretük, fajtájuk és felhasználásuk szerint lehet különbözõ kategóriákba sorolni. Az említett cikkben félreértésre adhat okot, hogy a cikk írója arról számol be, miszerint a versenylovakat nem szabadna mesterséges megtermékenyítéssel szaporítani. Nos ez a kitétel csak azokra az angol telivér és ügetõló fajtájú ménekre és kancákra vonatkozik, amelyeknek az utódait galopp, gát, illetve ügetõ versenyeken kívánják majd versenyeztetni. Tévedés az is, hogy a legeredményesebb lovakat versenyistállókban szaporítanák tovább, hiszen aktív korukat töltik versenyistállókban és pályafutásuk végén a méneket úgynevezett fedeztetõ állomásokon "állítják" fel, ahol már nem kell versenyezniük és karámokban mozoghatnak szabadon, a kancákat pedig szerencsés esetben ménesekben, legelõkön tartják ivadékaikkal együtt.

Nem telivér, vagy nem ügetõ fajtájú ló is versenyezhet, de legyen bármilyen gyors (nem lesz!), nem szaporítható az angol telivér vagy ügetõ fajtában. (Az ügetõ lovak egyébként olyan különleges mozgásra képesek, amire semmilyen más fajtájú ló sem, ezért ügetõversenyen elindulni azokkal enyhén szólva is nevetséges lenne.) A tiltás nem vonatkozik azonban azokra az angol telivér/ügetõ ménekre és kancákra, amelyeket egyéb fajtatenyésztõ egyesületek elfogadtak fajtanemesítés céljára. Bevett gyakorlat például, hogy fogatban az egyik ló ügetõ fajtájú, vagy ügetõ felmenõje van. A szaporítás módja a többi fajta esetében a tenyésztõegyesület döntésétõl, illetve az adott mén (azt a csõdõrt nevezzük ménnek, amelyik fedezhet) engedélyétõl függ. Így lehetõség van természetes, mesterséges, vagy mélyhûtött spermával való termékenyítésre is. Drága módszer a nagyon értékes, vagy aktívan sportoló kancáktól a zigóta átültetés, így a kanca nem esik ki a sportból, illetve több ivadékot nyerhetnek tõle.

Különbséget kell tenni még a versenyló és a sportló között is. Elõbbi lóversenyen mérkõzik a többivel és a pénzüket megsokszorozni remélõ emberek fogadhatnak rájuk. Ez a ló szempontjából ugyan sport, de a földrõl nézve szerencsejáték. Ha véletlenül útközben elvesztené lovasát/hajtóját és így is befut, az eredményét értékelni lehet. Ezt hívják lóversenynek. A sportlovak távlovas/távhajtó, fogat, lovastorna, lovastusa (military), díjugrató és díjlovas versenyeken mérik össze tudásukat lovasaikkal/hajtóikkal együttmûködve. Néhány éve a western lovaglást is befogadta a sportlovasok nemzetközi szövetsége a FEI. Ezeket a versenyeket lovasversenynek nevezik és ebbõl is következik, hogy a lovát/fogatát elhagyó lovast kizárják a versenybõl. A lovasversenyek közönsége csak nagyon ritka esetben sokszorozza meg a pénzét és akkor sem a versenyeken, ugyanis ezeken nem lehet fogadni. A lovak és lovasok szempontjából ez tehát igazi sport, a nézõk szempontjából pedig izgalmakkal teli esztétikus élmény.

Ez a kiegészítés nem teljes, könyvtárnyi irodalma van a különbözõ lófajtáknak és használatuknak, de remélem sikerült felkeltenem az érdeklõdést a téma iránt!
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra