Egy 370 millió évvel ezelõtt élt, négy végtagú hal, a Ventastega curonica koponyája és vállcsontja újabb magyarázatként szolgál a halak és a magasabb rendû emlõsök közötti evolúcióra - írta legutóbbi számában a Nature címû brit tudományos folyóirat.
A járni tudó halnak a szárazföldi léthez inkább alkalmazkodó négylábúakhoz hasonló a feje, a testén pedig az evolúciós lánc elõzõ fokán álló elõdjéhez, a Panderichthyséhez hasonlatos uszonyok voltak a svédországi Uppsala egyetemének munkatársa, Per Ahlberg által vezette nemzetközi õslénykutató-csoport szerint.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Ez a kövület arra is rámutat, hogy a Devon-korszak elsõ kétéltûi (410-360 millió évvel ezelõtt) nem feltétlenül lineáris módon fejlõdtek, mint ahogyan korábban gondolták, hanem különbözõ evolúciós ágakon át váltak eltérõkké - vélik a kutatók.
"Hajlunk arra, hogy a Ventastegát az evolúciós lánc közbeesõ szakaszának tekintsük" - tették hozzá, bár figyelmeztettek, hogy a teória óvatos megközelítést igényel.
A kövületet Lettország nyugati részében találták, ahol egykoron féltrópusi klíma uralkodott. Ennek a fajnak más kövületei is ismertek, de egyik sem olyan ép, mint a lettországi lelet.
A Ventastegát két évvel azután fedezték fel, hogy napvilágra került egy másik faj, a Tikaalik roseae, amelyet szintén a halak és a négylábúak közötti láncszemként írtak le.
Az új tanulmány szerzõi szerint a Ventastega curonica a Tikaalik és az elsõ négylábú, az Acanthostego közötti ûrt tölti be.