A hódot akkora helyen tartják, mint egy cipõsdoboz... Hat SZDSZ-es képviselõ - Gusztos Péter, Magyar Bálint, Geberle Erzsébet, Sándor Klára, Hankó Faragó Miklós és Velkey Gábor - szerdán törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyûlésnek a prémes állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokról.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Ha elfogadják a módosításokat, a jövõben - a törvény elfogadása után fél évvel - nem lehet gazdasági célból csak a prémjükért állatot tartani. Ezzel rengeteg csincsilla, hód és róka menekülhetne meg, akiket sanyarú körülmények között tartanak a prémért. Ezzel egy idõben az állatvédelmi törvény is rögzítené, hogy az állat életét elfogadható ok nélkül tilos kioltani, és a továbbiakban az elfogadható okok között nem szerepelne prémes állatok szõrméjéért való leölésük.
A képviselõk indoklásukban kifejtették: a csincsilla mindössze 8 hónapig él, mielõtt leölik a prémért. Ekkor az állat nyakcsigolyáját eltörik vagy kloroformmal elgázosítják õket, azonban sokszor nem törõdnek azzal, hogy valóban elpusztultak-e az állatok, és még élnek, amikor lenyúzzák õket - olvasható a javaslatban.
Az állatokat kicsi ketrecekben tartják, a hód ketrece például akkora, mint egy cipõsdoboz - állítják a képviselõk. A ketreceket fél méterre teszik a földtõl, hogy az állatok lábai ne érintsék a talajt. Az ürülék és a vizelet átesik a rácsozaton, így nem kell takarítani, és az állatok bundája is tiszta marad, így értékesebb. A hidegben sok állat éhen hal, de a bundájuk szép vastag lesz.
Ausztriában, Horvátországban, Angliában és Bulgáriában már betiltották a szõrmefarmokat, Svájcban pedig olyan szigorú szabályokat hoztak, ami ellehetetleníti a szõrmében utazókat - áll a javaslat szövegében. "A 21. században indokolatlan és megmagyarázhatatlan, hogy ezek az állatok azért vesztik életüket, hogy luxuscikk készüljön belõlük. A státusszimbólum-szükség nem adhat elég okot évente több millió állat legyilkolására" - írták a képviselõk.