Egy maláj törzsfõnöknek volt egy nagyon szép lánya, kinek kegyeiért sok bátor férfi versengett. Két kiemelkedõ harcos vezette a versenyt a hölgy kezéért. Az egyik egy maláj Winnipegosisiból, a másik pedig egy sziú harcos. A lány a malájhoz vonzódott, és mikor édesapja számára hozott Mexikóból egy gyönyörû fehér lovat, az apa is beleegyezett a házasságba.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Úgy tûnt, sikerült a csel, és elhagyták a sziú harcost. De amint kiértek megint a sík vidékre, a hófehér lovat kiszúrták a támadók. Nyilak záporozták a menekülõ szeretõket, és célba is találtak. A harcos és arája holtan estek le lovaikról. A sziú a szürke lovat azonnal elfogta, de a fehér ló kimenekült kezei közül. Egy ember azt állította, látta a fiatal ara szellemét belépni a fehér lóba.
A ló a fiatal házaspár halálát követõen még éveken keresztül barangolta a prériket. A lakók féltek a lótól, és benne lakozó szellemtõl, így nem mentek a közelébe. A ló miután elpusztult, még mindig látták a prérin vágtázni. Ez a terület Fehér Ló Prériként vált ismertté. Azt mondják a fehér ló lelke ma is kísért a prérin. A ló szobrát nyugat Winnipegnél emelték, hogy mindenki emlékezzen rá és a gyönyörû hajadonra.
Forrás: www.americanfolklore.net