A megkínzott állatok ügye Draskovics elõtt

Az állatkínzással kapcsolatos szakszerûbb és szigorúbb rendõri fellépést sürget két állatvédõ szervezet Draskovics Tibornak írt levelében, amelyet több mint 32 ezer aláírással küldtek meg az IRM vezetõjének. A civilek felajánlják segítségüket a rendõrök kiképzésében. Az állatkínzásos esetek döntõ többségében a bejelentéseket érdemben nem vizsgálják, a bejelentésrõl jegyzõkönyvet nem vesznek fel, a helyszínre nem mennek ki. Amennyiben mégis, akkor a Btk. vonatkozó rendelkezését és annak valódi jelentését a rendõrök nem ismerik – fogalmaznak a Lelenci és a Biatorbágyi állatvédõk. Több esetben küldték el a bejelentõt azzal, hogy az állat életben maradt, vagyis nem történt bûncselekmény: a büntethetõséghez azonban nem szükséges, hogy az elkövetõ az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy maradandó egészségkárosodást okozzon, elég csupán, ha a cselekmény erre alkalmas. legyen. A nyomozás során bizonyítékokat nem a rendõrség, hanem az állatvédõk gyûjtenek, állva olyan költségeket is, mint például a boncolás. A megkezdett eljárást bûncselekmény hiányában gyakran megszüntetik – írják az igazságügyi és rendészeti miniszternek.

A két szervezet kezdeményezi, hogy a rendõröket – különösen az utcán szolgálatot teljesítõk – részesüljenek külön oktatásban az állatkínzásos esetek jogi szabályozásáról. Ehhez felajánlják tapasztalataikat, és gyakorlati segítséget nyújtanának az oktatási tematika kidolgozásában, és az oktatás lebonyolításában. A legfontosabb témák, amit az állatvédõk szerint a rendõröknek ismerniük kellene: Mi minõsül állatkínzásnak? Mit tegyen a rendõr, ha állatkínzást észlel? Mikor köteles lefoglalni az állatot? Hová viheti a rendõr a lefoglalt állatot?

A levelet 34 289 magánszemély írta alá.