A gyors éghajlatváltozás miatt a fajok 20-40 százaléka eltûnhet 2050-re a Föld színérõl, s gyakrabban számítunk olyan hõhullámokra, mint amilyenektõl Európa most is szenved - figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete. Az elmúlt évszázad során Európa évi átlagos hõmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett és további 1-2 Celsius-fokos növekedés várható - olvasható az MTI közleményében.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
"Hosszabbak lesznek az aszályos idõszakok, gyakoribbak az erdõtüzek. A csapadék nagy része a téli hónapokban hullik, intenzitása erõsebb lesz, rendkívüli áradásokat és földcsuszamlásokat okozva" - mutatott rá a WWF.
Összegzése szerint a változások erõteljes hatást gyakorolnak az élõvilágra is. Sok hazai állat- és növényfaj, mivel átalakul megszokott élõhelye, nem tud majd alkalmazkodni az éghajlat gyors változásához, egyedszámuk várhatóan csökken vagy fajok halnak ki.
"Elõször az ember által erõsen befolyásolt tájakon látható változás" - írta a szervezet. Példaként "a vízszabályozások révén kiszárított Alföldet" hozta fel, ahol a jövõben egyre nehezebb lesz a "természetes fafajú erdõk telepítése, tovább növelve a kedvet és kényszert az akác, vagy más tájidegen fafajok telepítésére."
A dokumentum szerint szárazabbá válik az Alpokalja és a Dél-Dunántúl is, ahol "az erdõterületek egészségi állapotának romlása várható." A kétéltûek közül veszélyeztetett a középhegységek állandóan párás, hûvös patakvölgyeiben élõ foltos szalamandra, és a szintén a vizek világához kötõdõ vidra. A növények közül különösen veszélyeztetettek a sziklagyepekben, hegyi réteken vagy hegyvidéki erdõkben élõ, kis elterjedésû védett fajok.
Mint az összegzésben olvasható, a "mérleg másik serpenyõjében" az "elõretörõ" idegen fajok találhatók, amelyek hasznot húznak az éghajlatváltozásból és terjeszkedni kezdenek. Ilyenek a kertekbõl ismert Agáve-fajok vagy a Budapesten is terjedõ amerikai lepkekabóca.
A közlemény szerint az idegenek között ott vannak az "özönfajok" is, amely ellenségek híján hatalmas területeket hódíthatnak el a Magyarországon honosaktól. Ilyen a selyemkóró vagy az ijesztõ módon elszaporodni képes sáska. A kórokozó fajok elterjedésének változása ugyancsak küszöbön áll.
"A hazai fajok jelentõs része nem tud a klímaváltozás ilyen nagy sebességéhez alkalmazkodni. Fajgazdagságunk megõrzéséhez azonnal csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, továbbá szükség van a tarvágások megszüntetésére, vizeinkkel való elõrelátó, bölcs gazdálkodásra" - hangsúlyozta a WWF.