A parányi vérszívók fákon, bokrokon, fûszálakon tanyázva lesnek áldozataikra - Tévhit, hogy fõként az erdõben, a mezõkön dolgozó munkásokra és vadászokra jelentenek veszélyt! A parányi vérszívók fákon, bokrokon, fûszálakon tanyázva lesnek áldozataikra. Tévhit, hogy fõként az erdõben, a mezõkön dolgozó munkásokra és vadászokra jelentenek veszélyt - a városban élõk sem élveznek védelmet a kullancsokkal szemben, ugyanis a vérszívók a talajtól számítva másfél méteres magasságban sokfelé megtalálhatók! A kullancsok a második koronaszinten - az árnyékkedvelõ növények szintjén - éppúgy fellelhetõk, mint a fûben vagy a bokrokban. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Tehát mindenki veszélyben van, aki szabadidejét a természetben tölti! E vérszívók csípése kórokozókat terjeszt. Nyálukkal baktériumokat és vírusokat juttathatnak az áldozatuk - ember, állat - szervezetébe. A két leggyakrabban elõforduló, kullancs okozta betegség a vírusos, heveny agyvelõgyulladás és a Lyme-kór.
Vámpírok szem és fül nélkül
Szerte a világon körülbelül 800 kullancsfajta létezik. A Közép-Európában élõk 95%-a közönséges kullancs. Fejlõdési ideje három szakaszból áll:
• A petékbõl a talaj közelében bújik elõ a hatlábú lárva, ami 10 centiméternél meszszebb nem jut el, ezért kisebb rágcsálók az áldozatai.
• A hatlábú lárva fejlõdése második szakaszában 1-2 mm-es, nyolclábú nimfává alakul át, mely akár félméteres magasságba is felmászhat. Így már elérheti az embert, például megcsípheti azt, aki mezítláb futkos a réten.
• Miután levedlik, hím vagy nõstény kullancs lesz belõle. Az ivarérett, megközelítõleg 4 mm-es kullancsok hatótávolsága már igen nagy, akár a másfél méter magasságig is eljuthatnak, tehát az állatokra és az emberekre is veszélyt jelentenek. Párzás után a hím kullancs elpusztul, és a nõstény 3000 petét rak le.
• Jegyezzük meg! A kullancs kedveli a hûvös, nedves helyeket, és ha a klíma kedvezõ számára, 200 méteres magasságban is megél. Bár süket és vak, ennek ellenére célratörõen vadászik áldozataira. Mellsõ lábai végén található speciális szervével reagál a mechanikus, a termikus és a kémiai ingerekre, így azt is észreveszi, ha melegvérû élõlény van a közelében. Érzékeli annak mozgását, testének melegét, az általa kilélegzett szén-dioxidot. Ha például az ember lába hozzáér egy olyan fûszálhoz, amin egy ilyen élõsködõ tartózkodik, az rávetheti magát áldozatára, s "útitársul" hozzá szegõdik. Ezután a kullancsnak már nincs is más dolga, mint egy olyan helyet találni az emberen, ahol meglehetõsen vékony a bõr, például a lágyékrészen.