Légpuskákkal irtják a galambokat a belváros közepén április végéig Szegeden. A helyi rendõrkapitányság engedélyt adott az elszaporodott galambok elejtésére Szeged bizonyos területein április 30-áig, a légfegyverhasználatra vonatkozó szabályok betartása mellett. Az elejtést irányító és végzõ adatai, a „lövészet" helye és ideje mellett szükséges a helyi önkormányzat, a helyi vadásztársaság egyetértõ állásfoglalása is. Ezek mind rendelkezésre álltak, így az engedélyt megadták a belvárosi galambirtásra. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A városok betondzsungelében a kutyapiszok mellett az ember jelentõs problémája a galambok pottyantott ürüléke. A civilizált városi lakos számára a galambok felesleges (haszontalan, értéktelen) élõlényeknek tûnhetnek, hiszen közvetlen hasznot nem hoznak. Egyesek szerint a galamb maga a repülõ patkány, nemcsak félni de védeni is kellene magunkat tõlük. Az azonban, hogy az elszaporodott galambok kilövésén fáradozik Szeged, az nem európai, hanem egyenesen balkáni krízisoldás…
A házigalambot Közép - Ázsiában a szírti galambból és a koronás galambból kezdték háziasítani idõszámításunk elõtt 5000 évvel ezelõtt. A folyamatban szerepet játszott, hogy a pusztai ember szent és áldozati állatnak tartotta a galambot. A nevelt egyedek késõbb váltak haszonállattá, azaz húsgalambként és postagalambnak is használták szárnyas barátainkat. A nyolcvanas években kedvelt eledele volt a lakosságnak a galambhúsleves vagy a galambpaprikás. Mára a városok területén élõ galambok nagy része koordinálatlanul él, szaporodik, és okoz valós vagy vélt károkat.
A parkok területein az állatbarátok kedvelt idõtöltése, hogy kenyérmorzsát szórnak a csipegetõ állatoknak. Legtöbben viszont csak akkor kerülünk kontaktusba a szárnyasokkal, amikor a járdán kerülgetjük az ürülékkupacokat vagy ablaktakarításba kezdünk.
A városi galamb megtanult az emberrel együtt élni. A területen természetes ellensége a csókán és a macskán kívül nemigen akad. Alkalmazkodott a zajos - koszos városhoz. Ellenáll a szmognak, nem zavarja a zaj, a koszos tócsák vizét issza, eléldegél a házak tetõtéri repedéseiben is. A legellenállóbb példányok jó eséllyel örökítik meg génjeiket a túléléshez.
Ürülékükkel bepiszkolják az épületek homlokzatait, a szobrokat, a gépkocsikat, de betegségeket is terjeszthetnek. Orrjáratukban, tüdejükben vérszívó atkák élõsködnek, egyes példányaik pedig az influenzára hasonlító papagájkórral fertõzhetik meg az embereket. Az ablakok párkányain hátrahagyott ürülékük és tollaik allergiát válthatnak ki. A házak padlásain elpusztult egyedek is gondot okozhatnak. Egyes városokban már annyira elszaporodtak, hogy ablakot sem lehet nyitni tõlük, nem lehet szellõztetni.
Az Orpheus Állatvédõ Egyesület egy nem reprezentatív lakossági megkérdezésébõl kiderül, hogy sok embert kifejezetten zavar a városokban élõ szárnyasok megléte és legszívesebben megszabadulna tõlük. Az emberek többsége azonban teljesen érdektelen vagy együtt tud élni a galambok okozta állapottal. Információink szerint falusi környezetben egyébként kedvelt "sport", hogy a zavaró tényezõként jelentkezõ galambokat a házak tetejérõl egyszerûen légpuskával lelövik.
Az érvek - ellenérvek ismeretében nem mondhatjuk, hogy a galambot el kellene tüntetni a városokból, hiszen az ember nem uralhatja teljes mértékben az épített környezeti életteret. Fontos azonban, hogy kialakítsunk egy közegészségügyi értelemben elfogadható normát. A minõségibb szabályozására (a galambokkal való egészséges együttélés kialakítására) az ember lépéseket tehet. Megoldást jelenthet, hogy ha nem etetjük a galambokat rendszeresen (vagy megszüntetjük a táplálékforrást), elszoknak házaink - ablakaink térségébõl. Az épületek homlokzatai, az ablakok peremei hálós vagy elektromos módszerekkel védhetõek a galambok (és piszkuk) keletkezése ellen. Ne gyilkoljunk a galambokat, hanem elõzzük meg azok elszaporodását!
Más városokban… pl. Milónóban igazi turista csalogató a galamb és nemhogy megriadnak tõlük, hanem védik, etetik, és együtt élnek velük…
Seres Zoltán
Orpheus Állatvédõ Egyesület