2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Bunda 12 kutyából

Bunda 12 kutyából
Az Európai Bizottság javaslata alapján az unió betiltaná tagországaiban a kutya- és macskaszõrme kereskedését. A szõrme – álcímkével ellátva - Kínából érkezik, ahol nem léteznek állatvédelmi szabályok, gyakran elõfordul, hogy élve nyúzzák meg az állatokat. Európában megbotránkozást kelt, de Kínában hagyományosan tenyésztenek kutyát és macskát étkezési célokra is, akárcsak disznót, marhát, csirkét. Az eljárás mégis megkérdõjelezhetõ: Kínában ugyanis semmiféle állatvédelmi elõírás nincs, megesik, hogy az állatok még élnek, amikor megnyúzzák õket.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Becslések szerint évente mintegy kétmillió kutyát és macskát ölnek le a szõréért, ami percenként négy állatot jelent. Állatvédõ szervezetek vizsgálatai kimutatták, hogy a kutya- és macskaszõrme „álnéven”, sokszor nem is létezõ állatra utalva jelenik meg a piacon: az ázsiai mosómedve és farkas valójában kutya, míg több különlegesnek hitt - sokszor nem is létezõ - vadmacskabunda egyszerû házi macskából készült.

Játékok

2001-ben olyan gyermekjátékokat találtak, ahol a „plüsskutya és plüsscica” szõrét valódi kutya- és macskaszõrbõl készítették. A kutyák bõrébõl cipõt és dobot is készítenek, szõrmebundához leginkább németjuhászokat használnak – egy ruhadarabhoz 12 állat bõrére van szükség -, a szõrméket elsõsorban Franciaországban értékesítik, természetesen „álnéven” – tudtuk meg az állatvédõ szervezetnél. Egy nemzetközi honlapon megdöbbentõ fotók és videók mutatják be az állatokon elkövetett brutalitást, és fényt derítenek a macska- és kutyaszõrme „fedõneveire” (fantasy names) is – hívta fel a figyelmünket Bencz Levente.

Uniós tilalom

Az EU-tagállamokban hivatalosan eddig sem exportáltak vagy importáltak kutya- és macskaszõrbõl készült termékeket, a brüsszeli bizottság szerint bizonyíték van arra, hogy mûszõrnek titulálva vagy más címkékkel efféle termékek kerültek az uniós piacra, kiváltva a lakosság éles nemtetszését. Az Amerikai Egyesült Államokban már 2000-ben betiltották ezt a kereskedelmet. Brüsszel azt reméli, hogy a hivatalos tilalommal sikerül hatékonyan fellépni az elsõsorban Kínából származó illegális szõrmekereskedelem ellen.

100 millió állat

Jelenleg mintegy évi 100 millió állatot ölnek le a prémjéért: szõrmefarmokon tenyésztik õket, sokszor olyan szûk ketrecekben, ahol megfordulni sincs helyük. Az ilyen körülmények között felnevelt állatok lábai szinte minden esetben eldeformálódnak, míg a vadon élõ és befogott, majd ketrecbe zárt állatok pár nap alatt teljesen megõrülhetnek. Az ilyen farmokon tartott állatok sokszor megõrülnek, van hogy megcsonkítják magukat, sokszor széttépik egymást. A csapdával befogott állatok szõrméje gyakran sérül; belõlük átlagosan háromszor annyi kell egy bundához.

A kivégzés

Nyúzás elõtt az állatokat „kíméletesen” kivégzik: áramot vezetnek a végbelükbe, vagy gázkamrába zárják õket. A legolcsóbb megoldás, ha egy nagy dobozba zsúfolják össze õket, majd egy kamion kipufogócsövére kötik a ládát és addig járatják a motort, amíg az utolsó állat is el nem pusztul. A nyérceket megfojtják – nehogy sérüljön a szõrme – a csincsilláknak kitekerik a nyakát, vagy a nemi szervükbe vezetnek áramot.

A perzsabundához a kisbárányt még az anyja méhébõl vágják ki, mert szüléskor a szõre kiegyenesedne. Van, hogy az állatokat vízbefojtják, de az állatvédõ szervezetek által gyûjtött videókon olyan jelenetek is láthatók, amikor az állatok még élnek, amikor bõrüket lenyúzzák.

Egy-egy bundához „szükséges” állat:
18 róka
150 csincsilla
40 oposszum
12 kutya
36 perzsabárány
80 coboly
60 nyérc
20 vidra
400 mókus
8 fóka
30 nutria
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra