2024.03.29. - Auguszta

Nyestek a városban

Nyestek a városban
A szünurbanizáció állat-populációk beilleszkedését jelenti az ember által létrehozott városi környezetbe. A közvélekedéssel ellentétben, az emberi települések nem minden esetben tekinthetõek "lebetonozott sivatagnak". Legtöbbször jelentõs területeken találhatók parkok, vízfolyásokat, vagy utakat övezõ fás területek. A kertvárosokban, különösen a mezõgazdasági-városi területek találkozásánál nagy mennyiségben termesztenek gyümölcsöket, nevelnek haszonállatokat, mintegy folyamatos átmenetet képezve a természet-közeli területek felõl a belsõ, sûrûn lakott városrészek felé.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A városiasodási folyamatot a természetes élõhely elvesztése, beszûkülése vagy a táplálékhiány is motiválhatja, azonban az esettanulmányok gyakran nem ezt igazolják. Sok esetben olyan széles elterjedésû, tágtûrésû fajok telepednek meg az ember környezetében, amelyek természetes élõhelyükön is -jelenlegi ismereteink szerint legalábbis- viszonylagos biztonságban vannak.

A városi életközösségeket a ragadozók viszonylagos hiánya, az emberi tevékenységgel összefüggõ stressz - hatások, a visszacsatolások kiszámíthatatlansága jellemzi. A populációkat szabályozó tényezõk közül legjelentõsebb maga az ember ill. környezete: számos állat számára veszélyforrást, szelektáló tényezõt jelentenek például a forgalmas utak, az elektromos hálózatok, a különbözõ szennyezõ anyagok.

Az urbanizálódó gerincesek, köztük az emlõsök faj- és egyedszáma világszerte növekvõ tendenciát mutat. Életmódjukról elsõsorban Észak-Amerikai, Nyugat-Európai és Ausztráliai kutatások nyújtottak új ismereteket, az urbanizáció és a természetes élõhelyek pusztulása azonban Ázsiában is gyorsuló tendenciát mutat, így már ott is megjelentek az elsõ urbanizálódó fajok. Néhány példa a közismertebb, már sok helyütt városlakóvá vált gerinces közül: mosómedve (Procyon lotor), róka (Vulpes vulpes), prérifarkas (Canis latrans), nyest (Martes foina), borz (Meles meles), bûzborz (Mephitis mephitis), kinkajou (Potos flavus), pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus), valamint számos madárfaj, mint a feketerigó (Turdus merula), a szárcsa (Fulica atra), az örvös galamb (Columba palumbus), a dolmányos varjú (Corvus corone-cornix) és a szarka (Pica pica).

Az emberi településekre költözõ, itt élõ állatoknak adaptálódniuk kell az emberi környezethez. Táplálékbázisuk, szociális viselkedésük, aktivitási periódusuk egyaránt változhat. Túlélésükhöz elengedhetetlen, hogy képesek legyenek kihasználni a városi területek, és az ember nyújtotta táplálékokat, ezért általában az urbánus táplálkozási hálózatok csúcsragadozói is mindenevõk. Amellett, hogy az átlagosnál jobban tolerálják az ember jelenlétét, kevésbé érzékenyek a zavarásra. Hogy biztonságosan közlekedhessenek, vadászhassanak, párt találhassanak, napi ritmusukat gyakran szinkronizálni kell az emberéhez. Szükséges az alkalmas pihenõ és búvóhelyek felkutatásának képessége is.

Magyarországon az emlõsök közül közismert a sün és mókus megtelepedése parkokban, kertvárosokban. A barlangok fokozódó zavarásával és egyre gyakoribb lezárásával párhuzamosan denevér-fajok telepednek meg épületek, köztük panelházak illesztékeiben. Pele-fajok elsõsorban gyümölcsösök közelében, a külvárosokban készítenek vackot maguknak házak padlásain. Falvakban és városok szélein gyakran tesznek élelemszerzõ körutat görények és menyétek. Az utóbbi évek felmérései alapján gyakran látogat be városokba a borz, a vörös róka, és néhány esetben a vaddisznó is, de mind hazai, mind európai összehasonlításban a nyest térhódítása a legsikeresebb. A nyestek megjelenése emberi településeken, Spanyolország kivételével egész Európában jellemzõ.

Falusi környezetben a nyestek korábban megjelentek, de e települések struktúrája eltér a városoktól, kisebbek, egyszerûbbek, kevésbé tagoltak és jelentõsen nagyobb a zöld felület. A bevándorlást generáló tényezõ a háztáji gazdálkodásokban könnyen hozzáférhetõ háziállatok, gyümölcsök nagy sûrûsége lehetett, de mostanra olyan területeket is meghódítottak, ahol az életkörülmények gyökeresen különbözõek. Megtelepedtek a nagyobb városokban is, sikeresen élnek és szaporodnak akár egy metropolisz legbelsõ részein, nagy távolságban a 'zöld' területektõl. Sok szempontból 'hasznos' számunkra megtelepedése. Sikeres ragadozóként nagyban hozzájárulhat egyéb városi fajok -mint például a galamb, patkány, egér- létszámának féken tartásához.

A városban teret hódító fajokkal gyakran nem problémamentes az együttélés. Az okozott gazdasági károk, az általuk esetlegesen terjesztett betegségek és paraziták miatt is szükséges megismerni életmódjukat, ökológiai igényeiket. Különösen fontos ez a nyest esetében, amely Európa-szerte jelentõs gazdasági károkat okoz. Mivel elõszeretettel vackolják be magukat üveg-, illetve kõgyapot szigetelõanyagokba, elsõsorban az épületek, tetõk szigeteléseiben okoznak károkat. Emellett gyakran rágnak meg mûanyaggal bevont kábeleket, például épületek és gépjármûvek elektromos vezetékeit, légkondicionáló és fûtõrendszerek csöveit. Míg Nyugat-, és újabban Dél-Európában igen gyakori a parkoló személygépkocsik megrongálása, Magyarországon szerencsére nem jellemzõ a nyestek jelentõsebb ilyen jellegû kártétele. Leggyakrabban azonban a szaladgálásukkal, játékukkal okozott zaj miatt panaszkodnak a lakók, ami olyan hangos lehet, hogy szinte lehetetlenné teszi az éjszakai pihenést. Esetenként felhalmozódó ürülékük, vizeletük, a táplálékuk maradványa fertõzések forrása lehet.

A NYESTEK EMBEREKRE KÖZVETLEN VESZÉLYT NEM JELENTENEK!
FORDITVA SAJNOS EZ NEM IGAZ.

Nyestmentés <<<


Mérgek helyett RIASZTÁS <<<
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra