Csökken, de nemzetközi összehasonlításban még mindig viszonylag magas a Magyarországon elvégzett állatkísérletek száma. A módszert immár nemcsak etikai, hanem tudományos szempontból is egyre több támadás éri.
"Lehetetlen belelátni, hogy mi is történik az egyes intézményekben állatkísérletek címén. A részt vevõ cégek és kutatóhelyek nincsenek rákényszerítve a kísérleti eredmények megosztására, nincs közös adatbázisuk, így puszta óhaj marad, hogy a teszteket ne ismételgessék fölöslegesen"...
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
2000-ben még közel 600 ezer, tavaly alig több mint 300 ezer állatot áldoztak fel a tudomány (és az üzlet) oltárán - döntõen egeret, patkányt, nyulat, tengerimalacot, de például 700 kutyát is. A nagy ugrás 2001-ben, a jelenleg is hatályos szabályozás hatálybalépésekor következett be, akkor egy év alatt közel 40 százalékkal csökkent a mennyiség.
Pallós László országos állatvédelmi felügyelõ szerint a szabályozási szigor a háromszintû engedélyezésben is megnyilvánul. Az elvégzendõ kísérlethez elõször az intézményen (egyetemen, gyógyszergyáron, kutatóintézeten) belül mûködõ állatkísérleti bizottság jóváhagyása, majd a megyei állategészségügyi hatóság engedélye kell - itt állítják ki a dokumentumot, de csak az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács állásfoglalásának ismeretében. Kozmetikai, dohány- és lõszeripari célú kísérletre egyáltalán nem adható engedély.
A világon évente több mint 25 millió legális állatkísérletet végeznek: az USA-ban 17 millió, Angliában 3 millió, Olaszországban egymillió az évi kísérletek száma (Magyarország az európai középmezõnybe tartozik). A kísérletek közel kétharmada a gyógyszeripar érdekeit szolgálja, 10-15 százalék orvostudományi célú, a maradékon a kozmetikai szektor, a hadiipar, illetve az oktatás osztozik (idehaza a gyógyszer- és a vegyipar a legnagyobb felhasználó). A legrészletesebb adatszolgáltatással rendelkezõ országban, Nagy-Britanniában a tesztek 63 százalékát mindenfajta érzéstelenítés nélkül, 22 százalékát pedig csak helyi érzéstelenítés mellett végzik. A legtöbb beavatkozás fájdalmat okoz - a legelterjedtebbnek számító toxicitási, vagyis anyagok mérgezõképességét ellenõrzõ vizsgálatok mellett igen sok az égetéses, vakításos, fagyasztásos, áramütéssel járó beavatkozás, a szándékos megfertõzés és a megnyomorítás is.
A PETA (Emberek az Etikus Állattartásért) adatai szerint tudományos szempontból az elvégzett állatkísérletek döntõ hányada értéktelen az ember és az állat közötti jelentõs különbségek miatt. Példaként említik, hogy az eddig megvizsgált anyagokra az egerek 60 százaléka máshogy reagál, mint a patkányok, holott közöttük alig van genetikai különbség. Az arzén nem mérgezõ a juhok vagy a sünök számára, a sztrichnint a tengerimalacok mellett akár a majmok is bátran elfogyaszthatják. Az elmúlt évtizedek gyógyszerbotrányaiban és az év eleji angliai tragikus gyógyszerkísérletben is állatokon sikerrel tesztelt készítmények okoztak bajt az embernél. A Die Welt tudományos mellékletének minapi írása szerint legfeljebb minden ötvenedik gyógyászati célú állatkísérleti eredmény használható a humán orvoslásban (a genetikai különbségek mellett azért, mert az emberi betegségeknél sokszor életmódbeli és pszichés tényezõk a döntõek).
Egyértelmû tendencia az állatkísérletek kiváltása, például számítógépes modellekkel, szövettenyészetek felhasználásával. Sokan ide sorolják a génsebészeti úton "emberivé" tett állatok alkalmazását is (ezek megbízhatóbb eredményt adnak, így kevesebb kell belõlük), de itt nem árt az óvatosság: immár tíz éve kísérleteznek olyan egerekkel, amelyekben géntechnológiával emberi mellrákot idéznek elõ, de eredmény nélkül - az emberbetegség a rágcsálókban egyszerûen másként viselkedik.
Kép: Teknõs Miklós Szöveg: Hargitai Miklós