Felborzolta a világ-és a hazai sajtó révén az emberek kedélyeit a tény, hogy a 2014. évi Szocsi téli olimpiai játékok idején a felelőtlen lakosság által utcára engedett kóbor kutyákat a helyi hatóságok a turisták egészsége és a városkép érdekében kiírtották. Az Orpheus Állatvédő Egyesület évtizedes tapasztalata az, hogy Magyarországon is (bár nem ilyen látványosan és nyilvánosan) legtöbbször hasonlóan bánnak el az utcára engedett, senkinek sem kellő kóbor állatokkal. Az állatvédelmi reformprogram, a 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az állatokat megvásárló / örökbefogadó lakosság egy része felelőtlen döntést követően lesz állattartó. Az állat egész életében gondolkodás helyett gyakran költözés, anyagi helyzet, tartási hely probléma vagy egyéb ok miatt a család háziállata kidobásra kerül. Az utcára dobott kutyusokban legtöbbször se féregtelenítő, se veszettség elleni oltás, se kötelező azonosító chip nincs. Állatot így utcára kitenni Magyarországon börtönnel is sújtható bűncselekmény, de az elkövetőkre szinte lehetetlen rábizonyítani a tetteiket. A közterületen kóborló állatok „tulajdonosa” tulajdonképpen a területileg illetékes Önkormányzat lesz, a hivatal feladata ide kapcsolódóan a kóbor állatokkal kapcsolatos humán és állategészségügyi feladatok ellátása.
Sintértelep, gyepmesteri hóhértelep?!
Az országban 3200 település van, évente százezernél is több kutya kerül a tartók felelőtlen cselekedetei miatt az utcára. A legtöbb helyen az utcáról befogott kóbor állatot (gazda, örökbefogadó hiányában) elaltatják. Nem kellene így lennie – fogalmaz Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője – hiszen ha nem szaporítaná túl az ember a kutyáit / macskáit, nem lenne ilyen sok kóbor állat. Az állatvédő egyesület ide vonatkozó jelmondata, hogy „…Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik…”. Megengedhetetlen, hogy emberi hanyagságból érezni – szenvedni képes élőlények ezreit elpusztítsák.
Reformot jelent az ebrendészet
A településeken működő gyepmesteri telepeket állatvédelmi alapon működő ebrendészetek, állatvédelmi központok váltják fel. Budapesten a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálata vagy az Orpheus Állatvédő Egyesület által 2006-óta Szegeden működtetett Állatvédelmi Központ jó irány a változáshoz. De vajon a többi száz és száz településen van-e mód az állatvédelmi szemléletformálásra, a keletkező problémák humánus megoldására, a megelőző feladatok elvégzésére?! A legtöbb civil szervezet által működtetett állatmenhely szakmailag és gazdasági oldalról sem lenne képes átvenni állatvédelmi céllal önkormányzati feladatként a közterületi bajok állatokkal kapcsolatos feladatait.
A háziállatok tartásáért az ember a felelős. Gyakran hanyagság miatt képződnek állattartási bonyodalmak, állatkínzásos bűncselekmények. Komoly gondolkodásmód változtatás kellene az állattartás felelősebbé tétele eléréséért, ha lehet már kisgyermek kortól elkezdődően, hiszen világunkat mi magunk alakítjuk, amiről sokan megfeledkeznek. A felelős gondolkodás lehetne az alapja a jobb környezetkezelésnek, ahol majd az ember legjobb barátját, a kutyát ne pusztítja majd el.
