Emberi testre szabott állattemetõk
Szõrmét csak élõ állat, és buta ember hord, mondja a tudatos vásárló, aki állatvédõ révén a pamutot, az orkánt vagy a vásznat, esetleg a mûszõrmét részesíti elõnyben...
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Törvényesen ölnek a gyilkológépek
Az 1998. évi Állatvédelmi Törvény II. fejezetének 11. §-a az állatok védelmének általános szabályai kapcsán így rendelkezik: „az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minõsül ..., a prém termelése” is.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a prémcélú állatok kivégzése kábítás kell, hogy megtörténjen, ez sok esetben nem így történik.
Hogyan készül a bundakabát? A prémgallér? A bundasapka?
1. Tenyésztés, feldolgozhatóvá nevelés
Az apró gerinceseket ezrével szaporítják az erre kialakított telepeken. A prémcélú rókák tucatjainak tenyésztésére / nevelésére a vállalkozók a feldolgozóval papíron elõre leszerzõdnek. Ingerszegény, mozgástér nélküli környezetben (apró kis bokszokban) válnak feldolgozhatóvá a kabátalapanyagok.
2. A kivégzés
Az állat szõre érdekében - ha az állat prémje elérte a megfelelõ minõséget - a feldolgozó cég kirendeli a nevelõtelepre a böllért, aki szõrkíméletesen (olykor sorozatban több száz állatot) dolgoz fel. Az apró gerinceseket (pl. csincsillákat, hörcsögöket) elgázosítják, a nagyobbakat (pl. rókákat) elektromos feszültséggel zárják rövidre. Mindkét technológia közben az agónia és szenvedés hosszú percekig is eltarthat. Két nagy halom marad: a húscafatos állattestek és az osztályokba csoportosított nyers prémek.
3. A késztermék
A szõröket szûcsök, szabók veszik kezelésbe, és a véres alapanyagokból exkluzív termékeket varázsolnak. A készterméket némi marketinggel, horribilis haszonnal értékesítik. Némely bunda ára több millió forintra is rúghat.
Õsszel – tél elején szezonális jelleggel az egész országban nyitnak a plázák – hipermarketek üzletsoraiban prémkereskedések, melyek fõ célja az alkalmi profittermelés, a vásárlói befolyásolás.
Mit tehet a tudatos vásárló az állatok védelmében?
Radikális fellépés (festéköntögetés vagy rongálás) helyett vásárlói szokásainkkal irányíthatjuk a piacot. Ha nem vásárolunk szõrmét, csökkenni fog a kereslet, és évek alatt a prémcélból elpusztított állatok száma minimalizálódhat. Míg az õskorban a nomád embernek létfenntartásához kellett, addig az összkomfort emberének pusztán divatból van szüksége az állatok kegyetlen öldöklése révén készített bundákra, sapkákra, gallérokra.
Ne vásárolj szõrmét, Te is legyél Állatvédõ!
Orpheus Állatvédõ Egyesület