2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Beszámoló az "Európai Denevér Éj a Szegedi Vadasparkban" programról

Beszámoló az
A néphiedelemmel ellentétben, a hazánkban fellelhetõ denevérfajok nem vérszívással táplálkoznak. Errõl, és sok más hasznos dologról is szó volt a hétvégén Szegeden megrendezett denevérvédelmi programsorozaton.

A babona és a tudatlanság következtében oktalanul, lépten-nyomon pusztították a denevéreket; ezek az állatok Magyarországon 1901-tõl ezért is lettek védettek, mondta el Paulovics Péter, a program egyik fõ szervezõje.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Ez azt jelenti, hogy az egyes egyedek befogása vagy pusztítása pénzbírsággal sújtható. Ezeknek az állatoknak a természetes élõhelyei egyre csak fogynak, a bõregerek, így pl. sok esetben a városokban található házakat választják lakó vagy telelõhelyül. Sok esetben riadalmat okoznak az ablakon beszálló, urbanizált denevérek, pedig nem veszélyesebbek, mint az egerek vagy a csótányok. Fontos, hogy a lakásba beröpülõ denevéreket csupasz kézzel ne érintsük, mert esetleg beleharaphatnak, de mi is okozhatunk sérüléseket az anyagi értékkel bíró állatokon.

Arra a kérdésünkre, hogy a hazai denevér vért szív-e, Paulovics Péter egyhangúlag nemmel válaszolt. A Közép-Európában honos (rovarevõ) denevérek nem hogy vért nem szívnak, de minden tekintetben nagyon hasznosnak mondhatóak, hiszen rengeteg kártékony állatot pusztítanak el. Nagy mennyiségben irtják az erdõk és a mezõk kártékony rovarjait, amivel a mezõ- és az erdõgazdaságnak nagy hasznot hajtanak. A denevéreket bio szúnyogirtóknak is nevezik, nem ok nélkül. Van azonban Amerikában egy denevércsalád, a Desmodontidae, amely táplálkozásával és táplálékának megválasztásával különleges helyet foglal el a denevérek között. A köznyelv úgy emlegeti õket, mint vámpírokat vagy vérszívókat. Ezek az állatok azonban egyáltalán nem félelmetes vérivó ragadozók. A Mexikótól Paraguayig fellelhetõ vérszívó denevér hossza mindössze hét centiméter. És nem szívják a vért, inkább a vérfelnyaló jelzõ jellemzõ rájuk, bár ez is többet mond, mint amit valójában tesznek. A megtámadott állatok az éjjel is szabadban hagyott öszvérek, lovak, szarvasmarhák. Áldozataikat a nyakukon vagy a marjukon sebesítik meg. Rászállnak a kecskékre, juhokra, kutyára, sõt a mozdulatlanul alvó emberre is. Fogaik úgy mûködnek, mint egy frissen élesített bonckés. A megtámadott lény nem érez fájdalmat. Ezeknek a denevéreknek 20 foguk van, és villámgyorsan kb. 4 mm-es mélységû sebet harapnak. Az aránylag mély sebbõl azután ömlik a vér. Ebbõl pedig a denevérek annyit lakomáznak, hogy alig bírnak elrepülni. Ezek az állatok tehát gyakorlatilag a szúnyogokra hasonlítanak, csak - méretükbõl adódóan - nyilván több vért képesek szívni az állatokból, mint az aprócska rovarok. Õk az ihletõi a vámpírfilmeknek és természetesen a világhíres denevérember sorozatnak is.

A Szegedi Vadaspark és a CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Egyesület szervezésében megtartott denevér éj programon az állatokat kedvelõ, és az azoktól irtózó érdeklõdõk könyvek, elõadások, hangfelvételek formájában is hasznos ismereteket szerezhettek. A gyerekeknek lehetõségük volt hajtogatni, színezni, vagy denevéresre pingáltatni az arcukat. A rendezvény elõtti és utáni este denevérhálózáson, denevérfogáson, detektoros megfigyelésen is részt vehettek az érdeklõdõk.

Seres Zoltán


Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra