Negyvenkilenc - suttogja a kutató, miután megszámolta a nyálkás, kerek tojásokat, amelyeket egy ritka, másfél méteres kérgesteknõs rejtett a homokba Costa Rica csendes-óceáni partvidékén, a súlyosan veszélyeztetett fajoknak az óceán keleti medencéjében fekvõ fõ fészkelõhelyén.
Az ENSZ szeretné, ha idén, a biológiai sokszínûség nemzetközi évében a természetimádókon kívül a vállalatok és a közgazdászok is tennének azért, hogy lassítsák a fajok eltûnésének egyre gyorsuló ütemét.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A világszervezet bizonyos becslései szerint óránként három faj hal ki, nagy részük még az elõtt, hogy egyáltalán azonosították volna õket. A fajok a dinoszauruszok kihalása óta nem látott ütemben pusztulhatnak ki a városok terjeszkedése, az erdõirtás, a túlhalászás és az éghajlat változása miatt.
A világszervezet támogatásával a múlt év végén készült elõzetes vizsgálat megállapította: míg egy hektárnyi érintetlen korallzátony évi egymillió dolláros bevételt hozhat az idegenforgalomnak, 189 ezer dolláros megtakarítást hozhat azzal, hogy védi a tengerpartot a viharoktól, 57 ezer dollárt jelenthet genetikai anyagok forrásaként és 3818 dollárt a halászoknak. A nehézséget az jelenti, hogy mindez hogyan váltható készpénzre.
"Én mindig azt kérdezem: hol van az üzleti ajánlat?" - érzékelteti a probléma súlyát Gunter Pauli, a Zero Emissions Research and Initiatives szervezet vezetõje. A szervezet azt kutatja, hogyan csökkenthetõ nullára a károsanyag-kibocsátás, és ehhez a megoldást a természetben keresi.
Sok gyógyszergyár is a természetre támaszkodik. Néhány példa a közelmúltból: a tudósok az édes fehérürömbõl állítottak elõ maláriagyógyszert, a madagaszkári meténgbõl (téli zöldbõl) és a csendes-óceáni tiszafából pedig rák kezelésére szolgáló gyógyszert.
A gyógyászati alkalmazáson túl a vállalatok a természet utánzásában rejlõ lehetõségeket is kutatják: olyan "trükköket", mint például a mennyezeten is járni képes gekkó lábán keletkezõ ragasztóanyag, vagy a szivárványszínekben játszó pillangószárnyakat utánzó cellás képernyõ.
Pauli szerint eddig azonban mindössze három olyan termék hozott százmillió eurónál nagyobb éves forgalmat, amely a természet utánzásából született meg. Ezek egyike a Velcro vállalat tépõzára, amelynek "titkára" George de Mestral svájci feltaláló jött rá a 40-es években, fellelkesedve a kutyája szõrzetén megtapadt bogáncsokon. A második az injekciós tû, amelyet a Terumo vállalat a moszkitócsípések alapján modellezett, a harmadik pedig egy olyan festék, amely a lótusz öntisztító képességén alapul és a Sto amerikai vállalat és egyéb cégek forgalmazzák.
A tudósok által kutatott lehetõségek azonban sok esetben nem többek szép romantikus elképzeléseknél - véli Pauli. Ennek bizonyságára megemlítette, hogy a kaliforniai ehetõ kagyló a kevlárnál is erõsebb anyagot termel, de gazdasági hasznosítása reménytelen, mert túl bonyolult eljárással állítható elõ.
Az üzletileg talán életképes tervek között említhetõ viszont, hogy Kolumbiában kávétermelõ gazdaságok tízezer munkahelyet teremtettek azzal, hogy az alaptermék elõállítása során keletkezõ hulladék egy részét mûtrágyaként használják fel ehetõ trópusi gombák termesztéséhez. A fennmaradó hulladék pedig takarmányként értékesíthetõ. "Ha azt kérdezzük, hogy beszélhetünk-e háromszoros pénzforgalomról, az már a vállalkozó érdeklõdését is felkelti" - magyarázza Pauli a Reuters hírügynökség tudósítójának.
A tavalyi koppenhágai klímacsúcson elfogadott - jogilag nem kötelezõ érvényû - megállapodás szorgalmazza, hogy a trópusi õserdõket az éghajlati változásokat okozó üvegházhatású gázok elnyelésére használják, ami újabb bevételi forrást jelenthet a szegény országoknak.
A kérgesteknõsöket kutató James Spotila, a philadelphiai Drexel Egyetem környezettudományi professzora újabb lehetséges alkalmazási területet említ: a kérgesteknõsök vére gyorsan alvad, hogy ne adjon szagnyomot a cápáknak. A tudósok ezért kutatják a vérét, hogy megoldást találjanak az emberi vérzés elállítására, például a mûtétek után.
A kérgesteknõsök - ez a legnagyobb teknõsfaj - minden más teknõsnél mélyebbre tudnak merülni. A szakértõk azt is vizsgálják, miként képes szabályozni a felhajtóerõt. Ez, valamint sejtjeik alakjainak tanulmányozása pedig új típusú tengeralattjárók építése elõtt nyithatja meg az utat.