Tojó vagy kakas baromfi?

Fele részben tyúknak, fele részben kakasnak kinézõ baromfik vizsgálata alapján úgy tûnik, hogy teljesen másképp mûködhet a nem kialakulása a madarakban, mint az emlõsökben. A kutatók 3 olyan baromfit tanulmányoztak, amelyek félig tyúknak és félig kakasnak néznek ki. Megállapították, hogy csaknem minden sejtjükben önállóan történik a nem meghatározása. A három félig hím-félig tojó madár teljesen felforgatta azt a nézetet, miszerint az embriókban a sejtek még nemileg specializálatlanok, és csak késõbb, a nemet meghatározó gének hatására alakulnak ki a herék vagy a petefészkek, amik kialakítják a másodlagos nemi jellegeket. Az állatok egyik oldala kívülrõl úgy néz ki, mintha kakas lenne, a másik oldala pedig mintha tojó. A nõi felük kisebb, és sarkantyújuk sincs. Egy baromfitenyésztésben dolgozó szakember hívta fel a furcsa madarakra a kutatók figyelmét, akik végül 3 állatot választottak ki, hogy alaposabb vizsgálatoknak vessék alá õket.

A jelenséget, amikor egy állat félig hímnek, félig nõsténynek látszik, ginandromorfiának hívják, s már korábban is ismert volt az állatvilágban. A kutatók azt feltételezték, hogy az ilyen egyedek egyik fele genetikailag nõstény (vagy hím), a másik fele pedig valamiféle kromoszómális zavarban szenved. A baromfik vizsgálatánál azonban megállapították, hogy az állatok egyik felén majdnem teljes mértékben hím, a másikon pedig nõi sejtjek vannak. A kutatók rájöttek, hogy mivel minden sejtet ugyanolyan hormonális hatások értek a szervezetben, valószínûleg a sejtek kromoszómáiknak megfelelõen egyedileg reagáltak a hormonokra.

Az emlõsök esetében az embrionális sejteknél nincsenek nemi különbségek. A fejlõdés során genetikus faktorok hatására indul meg az egyed kromoszómáinak (XX vagy XY) megfelelõi nõi vagy hím ivarszervek kialakulása. Ezt követõen az ivarmirigyek által termelt nemi hormonok határozzák aztán meg a nemi jellegeket.