Cápákból állítják elõ a segédanyagokat?!
Több millió adag H1N1 elleni védõoltás egy szkvalén összetevõt tartalmaz, melyet cápák májából vonnak ki. Gyakran használják ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bõrgyógyászati termékekben, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erõsíti. Bár a szkvaléntartalmú vakcinákat az USA területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták õket.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari óriáscég, mely H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó anyaguk - melyeket eddig már 26 országban használnak - cápamájból kivont szkvalént tartalmaznak, ahogyan azt a vállalat szóvivõje is megerõsítette. A GSK a piacon fellelhetõ cápamájból kivont szklavénkészlet 10%-át felvásárolja.
O'Malley, a Cápavédelmi Hálózat munkatársa becslései szerint a GSK 440 millió adagnyi megrendeléséhez minimum 4400 kilogrammnyi cápaolajra van szükség - hisz egy vakcinában 10.69 milligramm szkvalén található. És hogy erre hány darab cápának a májára van szükség, abba még belegondolni is szörnyû.
Magyar Gábor a WWF Magyarország irodájának igazgatója szerint a járványos betegségek megelõzésére az oltóanyagok nélkülözhetetlen eszközök, nem mindegy azonban, hogy ezek elõállításával fajokat sodrunk-e végveszélybe.
A 300 és 1500 méter közötti mélységben található mélytengeri cápák, melyekben szkvalén található, leginkább a fenékhalászat során vagy célzott prédaként kerülnek a hálóba. A célzott halászat zsákmányaként szolgáló mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett. Ennek ellenére, és mivel egyre nagyobb haszonnal jár a halászatuk, egyre több mélytengeri cápát fognak ki. A már így is a kihalás veszélyének kitett cápák rendkívül lassan nõnek és csak nagyon ritkán szaporodnak. Egy nõstény tüskéscápa például 12-15 éves korában válik csak ivaréretté. Egy nõstény pedig mindössze egyetlen utódot hoz a világra, két évnyi vemhesség után. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nõstény cápa kifogása is hatalmas befolyással bír az egész populációra nézve.
Néhány kozmetikai cég már nem használ többé cápa eredetû szkvalént, vagy épp az alternatívákra történõ átállást tervezi az állatvédõ csoportok folyamatos nyomásának következtében. Ám a GSK szóvivõje szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a cápamáj eredetû szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen alternatívára. Állításuk szerint jelenleg is tesztelik a nem állati eredetû szkvalénforrásokat, mint például az olívaolajat, de még nem találtak megfelelõ minõségû alapanyagot.
forrás: wwf
