Tavaly több mint 300 ezer állaton hajtottak végre kísérleteket Magyarországon egy kilenctagú testület szakvéleménye alapján. Egy országgyûlési képviselõ törvényben írná elõ, hogy a kísérleti állatok sorsáról nem dönthet olyan ember, aki érdekelt lehet egy-egy kísérlet elvégzésében. Az állatkísérleteket elbíráló testület a kérelmek 90 százalékát átengedi. Bár munkájukat a csoport állatvédõ tagja is korrektnek tartja, a tagok többségének kilétét titkolják a nyilvánosság elõl, mert féltik õket a radikális állatvédõktõl. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az etikai tanácsnak jelenleg csak egyetlen állatvédõ tagja van, ezzel szemben három tagját a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) delegálta, bár az állatkísérletek jelentõs részét épp a gyógyszergyártók végzik. Egy embert küldött a laboratóriumi állattenyésztõk szervezete, továbbá a testület tagjai közt van az egészségügyi és az oktatási miniszter, az orvosi egyetemek rektorai által kiválasztott, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy delegáltja. A tanács elnöke a MAGYOSZ egyik delegáltja, Gyertyán István, aki az egyik hazai gyógyszergyár munkatársa, és korábban maga is részt vett állatkísérletekben.
Ennek a testületnek a mûködésébe nyúlna bele az az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat, amelyet október 29-én nyújtott be a parlament elé Bárándy Gergely MSZP-s képviselõ. A javaslat szerint a kérelmek elbírálásakor a tanács munkájában nem vehetne részt az, akinek a kérelmére indult az eljárás, érdeke fûzõdik a kísérlet engedélyezéséhez, vagy akár csak az elfogulatlanságát veszélyeztetõ viszonyban áll az elõzõ két csoportba sorolható emberrel.
"Szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan véleménynyilvánítás biztosítása érdekében" - olvasható a törvényjavaslat indokolásában. "A visszaélések lehetõségét a lehetõ leginkább ki kell zárni. Ez a módosítás lehetõvé tenné, hogy tisztább rendszert teremtsünk" - mondta az [origo]-nak Bárándy.
Az összeférhetetlenségi szabályokat kikötõ törvényjavaslatról Gyertyán és az állatvédõk delegáltja, Berey Attila is azt mondta az [origo]-nak: egyetértenek vele, de valódi újítást nem fog hozni a tanács mûködésébe, mert csupán az eddigi, szabályok nélkül önként vállalt gyakorlatot fogja kodifikálni. Az érvényes szavazáshoz legalább öt tagnak jelen kell lennie, teljes konszenzusra nincs szükség, a többség döntése érvényesül, szavazategyenlõségnél pedig az elnök szava dönt. Mindkét tag szerint eddig is az volt a szokás, hogy az érintett többnyire kiment az ülésrõl, ha hozzá köthetõ kérelemrõl döntöttek, de ha ezt nem tette is meg, nem szavazott.
"Bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik"
Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelõzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás és gyakorlati képzés. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze - derül ki a minisztériumtól kapott statisztikából. A betegségkutatás kategóriáján belül a legtöbb állaton idegi és mentális rendellességek kutatása során kísérleteztek tavaly.
Gyertyán mondott példákat a jellemzõen egyes állatfajokhoz köthetõ kísérletekre. Kutyán akkor szoktak kísérletezni, amikor - például keringési vizsgálatoknál - a patkánynál, egérnél nagyobb állatra van szükség, amelynek a szervezete jobban hasonlít az emberére. A gyógyszerek biztonságát legalább két állattal kell igazolni, az elõírás szerint egy rágcsálóval és egy nem rágcsálóval: az utóbbi szokott lenni a kutya. Macskákon Magyarországon csak ritkán kísérleteznek, de általában hallásvizsgálatokat és alváskutatást szoktak rajtuk végezni. Az utóbbira különösen alkalmasak, hiszen rengeteget alszanak. Mezõgazdasági haszonállatokon többnyire azt vizsgálják, milyen táplálék-összetételnél milyen minõségû húst, tejet lehet elõállítani, illetve a gyakran elõforduló betegségekkel szembeni védekezés lehetõségeit kutatják. Halakra fõként ökotoxikológiai, környezetszennyezéssel összefüggõ vizsgálatokhoz van szükség.
Az etikai tanács elnöke szerint messzire vezethet az a kérdés, hogy kinek fûzõdik érdeke egy állatkísérlet engedélyezéséhez. "Még azt is lehetne mondani, hogy bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik" - mondta. Arra a felvetésre, hogy a laboratóriumi állattenyésztõknek például az lehet az érdeke, hogy minél több állatkísérlet legyen, azt válaszolta: neki eddig nem jött át ilyen szándék a képviselõjük részérõl. Szerinte a gyakorlatban az sem igaz, hogy az állatvédõk mindenre nemet mondanának. Függetlenül attól, hogy ki delegálta õket, a tagok közt vannak megengedõbbek és szigorúbbak, ez fõként személyes morális attitûd kérdése - tette hozzá. Gyertyán szerint teljesen semleges, neutrális embert nem is lehetne találni az etikai tanács tisztségeire, mert "Magyarország kis ország, aki ért az állatkísérletekhez, az nem lehet ilyen értelemben szûz".
150-200 kérelem évente
Korrektnek, tisztességesnek nevezte a döntéshozatali rendszert az állatvédõk delegáltja is, aki a legnagyobb magyar állatvédõ egyesület, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédõ Egyesület elnöke. Berey azt mondta: nem tapasztalt szubjektivitást a tagok részérõl. Gyertyán szerint a döntések nagyjából kétharmada vita nélkül születik, mert sok a típuskísérlet, ezek etikai megítélése pedig nem tér el egymástól. A tanács évente 150-200 kérelemrõl szavaz, az elutasítási arány 1999-ben körülbelül 15 százalék volt, mára nagyjából 10 százalékra csökkent. Az állatvédõk delegáltja szerint az alacsony elutasítási arány mögött az is állhat, hogy a kérelmezõk köre viszonylag szûk, 20-30 kutatóintézetrõl, egyetemrõl van szó, amelyek az elmúlt tíz évben már beletanultak a szabályokba.
Az etikai tanács az egyes kérelmek esetében arról formál véleményt, hogy tudományosan indokolt-e a kísérlet, és kielégíti-e az úgynevezett 3 R elvét. Az elv neve a replace, reduce, refine (helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés) szavak kezdõbetûibõl jön, és annyit jelent, hogy ha egy mód van rá, ne kísérletezzenek állaton, ha már muszáj, használjanak minél kevesebb állatot, és a lehetõ legkisebb fájdalommal járjon a kísérlet.
Kozmetikai célra tilos az állatkísérlet
Gyakoriak a formai hibák - például hiányzó pecsét, aláírás - , de az ilyen kérelmeket nem szokták visszadobni, csak jelzik a hatóságnak, hogy ezeket pótoltatni kell. A tanács az elnök szerint azokat a kérelmeket utasítja el, amelyek a tartalmi részben nem indokolják, írják le kellõképp részletesen a kísérletet. "Benne van a tudományos indoklás, csak az nem derül ki, mi történik az állattal" - mondott példát. "Van, amikor azt érzi az ember, hogy a kérelmezõ azért nem írja le az állatvédelmi részeket, mert ez neki nem is olyan fontos. Ez számunkra olyan, hogy minket is semmibe vesz."
Ha egy elutasított kérelmezõ fellebbez az etikai tanács döntése ellen, az ügye a tágabb testület, az ÁTT elé kerül. Gyertyán szerint az eddigi legkeményebb ügyükben az ÁTT végül jóváhagyta az etikai tanács elutasító döntését. Úgy ítélték meg, hogy az állatkísérlet, melyet a kérelmezõ elvégezni kívánt, lényegében kozmetikai célú, amire Magyarországon nem adható engedély.
Az etikai tanácsnak nincs lehetõsége arra, hogy ellenõrizze, egy adott laboratóriumban ténylegesen hogyan bánnak az állatokkal. Ezt évente legalább egyszer ellenõrzi a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal állatvédelmi felügyelõje, emellett a kísérletezõ helyeken úgynevezett MÁB-okat, munkahelyi állatkísérleti bizottságokat kell mûködtetni. Bárándy törvényjavaslata azt is elõírná, hogy a MÁB-oknak az a tagja, aki a kísérletet ellenõrzi, felügyeli, nem vehet részt a kísérletben. Gyertyán szerint a MÁB-ok eddig is önként alkalmazták ezt az összeférhetetlenségi szabályt.
Az állatkísérletek engedélyezési rendszere országonként változik: Svédországban például bíróságon döntenek a kérelmekrõl, míg Angliában a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Gyertyán szerint Magyarországon az állatkísérleteké az egyik legjobban szabályozott terület az állatvédelmen belül. Az EU éppen most módosítja az állatkísérletekre vonatkozó direktíváját, és a magyarhoz nagyon hasonló rendszer alakul, MÁB-okkal és nemzeti etikai testülettel - mondta az etikai tanács elnöke. Szerinte ez visszaigazolja, hogy a magyar szabályozás jó.
Titkolják a tagok névsorát
Bárándy arra számít, hogy a törvényjavaslata át fog menni a parlamenten. A földmûvelésügyi minisztériummal beszélt, és szerinte "jó szívvel" fogadták a javaslatot, az állatvédelem pedig szerinte politikasemleges terület, mindegyik frakciónak fontos. A politikus nem emlékszik, kitõl, melyik szervezettõl kapta az ötletet az etikai tanács mûködésének szigorítására, és konkrét, korábban megtörtént visszaélésrõl sincs tudomása.
A tanács mûködése azonban a kívülállók számára nehezen átlátható. Az sem ismert, pontosan kik a tagjai jelenleg az etikai tanácsnak. Mindössze két tag adja rendszeresen arcát és nevét a testület munkájához: az elnök, illetve az állatvédõk delegáltja.
A tagok névsorára hosszas keresgélés után sem találtunk rá az interneten, és az [origo] megkeresésére a földmûvelésügyi tárca sem adta meg a tagok névsorát, csak az elnök kilétét fedték fel. A tagok nevét és az általuk betöltött egyéb munkakört nem, csupán a delegáló szervet közölte az etikai tanács jelenlegi összetételét firtató kérdésünkre Harsányi Krisztián, a tárca állatjóléti referense. Az üléseken részt vevõ személyek kiléte idõrõl idõre változik - írta magyarázatképp. Az elnök, Gyertyán István radikális állatvédõktõl tartva kockázatosnak tartaná, ha a tagok névsora nagy nyilvánosságra kerülne. Bár Gyertyán szerint itthon még nem volt példa támadásra, de Angliában és Németországban igen, így inkább elõvigyázatosak.
Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyennek kell lennie az etikai tanács összetételének. Csupán annyit ír elõ a minisztériumi rendelet, hogy a 21 tagú Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) saját soraiból választja az etikai tanács tagjait. Elvben lehetne több állatvédõ is a tanácsban, mert a rendelet alapján az ÁTT három tagját is bejegyzett állatvédõ szervezetek delegálják.
Nehezíti a civil állatvédõk bekerülését az etikai tanácsba, hogy a jogszabály kiköti: a tisztség betöltéséhez élettudományokban szerzett felsõfokú diplomára van szükség. Gyertyán szerint, aki a megalakulás óta tagja és hat éve elnöke a tanácsnak, eleve nem volt nagy túljelentkezés a kilenc helyre az ÁTT-n belül. Szerinte van lehetõség arra, hogy megfigyelõként, szavazati jog nélkül bármelyik ÁTT-tag beülhet az etikai tanács üléseire, de ezzel mostanában nem szoktak élni.
Origo / MTI / Orpheus
