Négyszázöt éves korában hunyt el a világ legidõsebb állata

Négyszázöt évig élt egy kagyló az Izland körüli vizekben, ezzel hivatalosan ez a példány számít a Földön valaha legtovább élõ állatnak. A tudósok remélik, hogy a puhatestû szöveteinek vizsgálata segíthet az öregedés folyamatainak jobb megértésében. Az állatot a kínai dinasztia után Mingnek nevezték el, valószínûleg azért, mert születése idején (1602) még ez az uralkodóház irányította az ázsiai országot. Magyarországon ekkor még tartott a török hódoltság, és éppen a 15 éves háború (1593-1606) pusztította az országot.

A puhatestû 31 évvel idõsebb, mint a korábbi rekorder - ugyancsak egy kagyló -, a Bangori Egyetem tudósai az Izlandtól északra fekvõ tengerfenék kotrása közben ejtették zsákmányul. Az expedíció során egyébként mintegy 3.000 üres kagylóhéjat és 34 élõ puhatestût gyûjtöttek be.

Ming sajnos már nem érhette meg, hogy rekorderré nyilvánítsák, korát az évgyûrûi segítségével tudták meghatározni. Izland körül a kagylók nyáron nõnek, amikor a víz melegebb, és nagyobb mennyiségben van jelen táplálékuk, a plankton; egy gyûrû körülbelül egytized milliméter vastag.

A programban résztvevõ egyik kutató, Alan Wanamaker számított rá, hogy idõs példányra bukkantak, de igencsak meglepõdött, amikor 405 évgyûrût számolt össze. A biztonság kedvéért egyik kollégáját is megkérte, hogy vizsgálja meg a kagylóhéjat, de õ is ugyanerre az eredményre jutott.

Bár a kagylókat eredetileg a klímaváltozás nyomon követése érdekében gyûjtötték be, kiugróan magas kora miatt azonban az öregedést kutató szakemberek figyelmét is felkeltette.

Ahogy a Brightoni Egyetem egyik tudósa fogalmazott, eddig errõl a fajról legfeljebb azt tudták, milyen az íze, ezek után azonban fel kell tárni, miképpen õrzi meg izmainak erejét, idegrendszerének mûködõképességét és hogyan marad daganatmentes ilyen hosszú idõn keresztül, mert ez az emberek számára is tanulságos lehet.