Évtizedek óta nem látott hatalmas, liliomként illatozó gyûrûsférget ástak ki a földbõl Washington államban. A palouse-i óriás-földigilisztának nevezett gerinctelen majdnem egy méteresre nõhet. A ritka féregre Yaniria Sanchez-de Leon akadt rá, amikor a Palouse közelében lévõ védett területen folytatott talajtani kutatásokat doktori munkájához. Rögtön fölfigyelt az állatra, mert az állat „szinte világító fehér és az elülsõ vége rózsaszín a száj közelében”.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A féreg tudományos neve Driloleirus americanus, amelynek elsõ fele „liliomszerû férget” jelent- számol be portálján a National Geographic. A földigilisztát elsõként Frank Smith kutató pillantotta meg 1897-ben, és leírása szerint az állat mélyen a termékeny palouse-i talajban él. A nyári hónapokban az óriás-földigiliszta kis híján öt méterre is leáshatja magát, hogy hûvösben és nedves környezetben maradjon. A vizet a nefridiumoknak nevezett, veseszerû szervei révén õrzi meg.
Noha sokan már attól megijednének, ha egy méteres féregre bukkannának, az Ausztráliában élõ rokona, a Megascolides australis majdnem 5 méter hosszúra is megnõhet. Úgy tûnik azonban, a méret nem segít a telepesek által a növényekkel behurcolt európai földigiliszta elleni védekezésben.
A férget korábban James B. "Ding" Johnson, az Idahoi Egyetem, Növény-, Talaj- és Rovartani Tanszékének vezetõje ásta ki 1988-ban. Most õ is megerõsítette, hogy Sanchez-de Leon a palouse-i óriás-földigilisztára bukkant.
A kutatók nem jósolnak fényes jövõt az állatnak. Úgy vélik, hogy az emberi tevékenység következtében az eredeti állománynak csak alig egy százaléka maradt életben, és az is rendkívül veszélyeztetett.