Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
"A méh maga nem intelligens, a teljes raj viszont már igen" - mondta el Thomas Schnikl, a laboratórium kutatója. Megfigyelések és elemzések segítségével igyekeznek a szakértõk - biológusok, viselkedéskutatók, matematikusok - kitalálni, hogyan mûködnek az állati rajok, milyen viselkedésminták állnak mûködésük hátterében és végül milyen mintákat kell alkalmazni ahhoz, hogy kívülrõl is irányíthatóvá váljanak.
A tudósok célja, hogy módszerük a jövõben bevethetõvé váljon elsõsorban a mezõgazdaságban és a környezet monitorozásában is. A csapat jelenleg méhekkel, halakkal, illetve kis méh- és halrobotokkal foglalkozik - vázolta Schmikl, aki az öt évre tervezett európai uniós ASSISI (Animal and robot societies self-organise and integrate by social interaction) kutatási projektet vezeti. Ez az eddigi legnagyobb EU-projekt, amelyet a grazi intézmény koordinál. A kutatás partnerei Németországból, Franciaországból, Horvátországból, Svájcból és Portugáliából érkeztek.
A méhek különbözõ módszerekkel kommunikálnak egymással: olyan ingerek játszanak ebben szerepet, mint a hõ, a fény, a rezgések, az érintések és a zajok. A Grazban bevetett kis robotméhek bár helyhez kötöttek, képesek rezgéseket, fényt és hõt elõállítani, a méhek távolságát lemérni és hangokat lejátszani. Meg kell tanulniuk, hogy az adott inger milyen hatással van a méhekre. Végül, áttekintve a méhek viselkedésmintáit, olyan jól kell tudni szimulálniuk õket, hogy a méhek egyenrangúként ismerjék el a robotokat. Így már nemcsak belülrõl figyelhetik meg a robotok a rajt, hanem az kívülrõl is manipulálhatóvá válik.