Tömeges gazellamészárlás helyszínét tárták fel Szíria északkeleti részén

Tömeges gazellamészárlás helyszínét tárták fel Szíria északkeleti részén, mely adatokat szolgáltathat a régió azon furcsa kõkarámjairól, amelyeket számos kutató az emberek elsõ, tömegre szabott csapdáinak tekint. 5500 évvel ezelõtt, egyetlen mészárlás során, a vadászok a jelek szerint legalább 93 gazellát kergettek egy ilyen karámba, aztán leölték az állatok – jelentették izraeli és amerikai kutatók a PNAS folyóiratban. Az ilyen rajtaütések számos vadállat számára a vég kezdetét jelenthették az északi levantei régióban. A gabonakörökhöz hasonlóan, ezeket a kõkarámokat is elõször a levegõbõl szúrták ki. A patkó alakú, néha egy kilométer hosszú karokkal rendelkezõ képzõdmények igen rejtélyesek voltak.

A történelmi feljegyzések és a sziklarajzok azt sugallják, a karámok nem az állatokat védték, hanem lemészárlásukat segítették – mondja Melinda Zeder, a vizsgálat társszerzõje. Úgy hiszi, a vadászok és kutyáik egész gazella- és vadszamár-csoportokat, valamint struccokat is beûzhettek a karámokba.

Ez a tömeges "vadászat" azonban igen kevés nyomot hagyott maga után. A közel-keleti vadászok, vagy talán az idõ megtisztította ezeket a helyszíneket, és a kõkarámokban igen kevés csontot vagy tárgyi leletet találtak eddig. Azonban a számos karámtól 10 kilométerre elterülõ, feltárt Tell Kuran város lehet az elsõ támpont annak tekintetében, hova került a rengeteg hús. A Kr.e. negyedik évezredbõl származó egyik rétegben a régészek mintegy 2600 perzsa gazella csontjait, fõleg lábcsontokat ástak ki.

Az elemzések azt mutatják, hogy a lábak mindenféle korú és nemû gazellától származnak, ami azt sugallja, hogy egyetlen csordát képviseltek, amelyet egy tömeges mészárlás során pusztítottak el. A kutatók ilyen típusú rajtaütés nyomaira számítanak a közeli karámoknál is, melyek koprát egyes vizsgálatok hasonló idõszakra tették – mondja Zeder.
gazella

Mivel akkoriban a háziállatok száma igen bõséges volt, ez a típusú vadászat nem a táplálékról szólhatott, hanem inkább a régió felsõbb osztályának szociális tevékenysége lehetett. Ezek a vadászatok elõsegíthették a perzsa gazella „hosszú, lassú menetelését a kihalás felé” – mondja Zeder. A karámokat a vadállatok vándorlási útvonalain állították fel Szaúd-Arábiától Szíria északi részéig, gyakran hosszú láncokban.

A csordákra helyezett nyomás túl soknak bizonyulhatott a perzsa gazellák és vadszamarak számára, amelyek mára teljesen eltûntek Szíria északkeleti részérõl. Azonban nem csak a vadászat az egyetlen lehetséges kiváltó ok a gazellák eltûnése esetén – mondja Liora Kolska Horwitz, archeozoológus. Amikor az állatok populációja csökkenni kezdett, az emberi települések és a gazdálkodás mértéke nõtt, a sivatagok pedig kiszáradtak.