Krokodilvér lehet az új antibiotikumok alapja

Két kutató krokodilokat fogott be és mintákat vesz az állatok vérébõl annak reményében, hogy hatásos, új gyógyszereket fejleszthessenek ki az emberi fertõzésekre. Adam Britton ausztrál és Mark Merchant amerikai kutató két hetet töltött el azzal, hogy sós és édesvízi krokodilokat fogjon be. Azt már elég régóta tudják a kutatók, hogy ezek az állatok a komoly sérüléseket nagyon gyorsan és gyakorlatilag fertõzés nélkül képesek begyógyítani. A korábban végzett tesztek pedig kimutatták, hogy az alligátorvér igen erõs antibakteriális hatással rendelkezik.

Merchant szerint a szájról-szájra terjedõ hírek a lehetséges bizonyítékokról azt sugallták, hogy az alligátorok és a krokodilok ellenállóak a bakteriális fertõzésekkel szemben. Ezek az állatok igen territoriálisak és amikor területüket védik, nagyon csúnyán meg tudnak sérülni. Akár letéphetik a másik végtagját, vagy fogaikkal hatalmas, tátongó sebeket ejthetnek egymás testén.

Így annak ellenére, hogy egy olyan környezetben élnek, mely potenciális forrása a kórokozóknak, ezek a szörnyû sebek rendkívül gyorsan és majdnem mindig fertõzés nélkül gyógyulnak be. Körülbelül három és fél évvel ezelõtt a kutatók tesztelték az alligátorvért és kiszúrták, hogy ezek az állatok miért is ellenállóak a fertõzésekkel szemben.

Az alligátorok és a krokodilok, az emberekhez hasonlóan természetes védekezõ rendszerrel rendelkeznek a baktériumok, vírusok és gombák ellen. Ez a rendszer egy csoport fehérjét is tartalmaz, mely komplement rendszerként mûködik. Amikor Merchant az alligátorvérre uszított olyan kórokozókat, mint a HIV, a nyugat-nílusi vírus és az E Coli, a vér elkezdte azok elpusztítását.

Kiderült, hogy a kiegészítõ rendszer sokkal hatékonyabb, mint az emberé. Egyelõre azonban nincsen klinikai felhasználhatóság, mivel a kutató nem tudja izolálni a fehérjéket a krokodilból és azokat az emberbe fecskendezni, mert az emberi szervezet egybõl felismerné, hogy nem emberi anyagról van szó. Ehelyett a kutatók azt remélik, hogy találnak valamit a hüllõk vérében, melyet imitálva olyan gyógyszert hozhatnak létre, amely hatékony lehet. Ezért kezdték el vizsgálni az állatok fehérvérsejtjeit.

Ezek a vérsejtek állítják elõ és engedik szabadjára az apró proteineket, melyek harcolnak a fertõzésekkel szemben. Merchant azt reméli, ha el tudja különíteni azokat az állatok vérében, akkor új antibiotikumokat lehet kidolgozni az emberek számára is. A kutatók kilenc hatalmas sósvízi krokodilt és 15-20 édesvízi példányt fogtak be. Merchant elkülönítette a fehérvérsejteket és feltörte azokat, hogy megvizsgálja a benne rejlõ proteineket.

A kutató most arra vár, hogy a mintákat visszaszállítsák az amerikai laborba, ahol további teszteket lehet majd elvégezni. A következõ lépés során hasonló proteineket állítanak majd elõ, és megfigyelik, hogy azok is képesek-e elpusztítani a baktériumokat, gombákat és vírusokat, melyek igen megkeserítik az emberek életét. Ilyen többek között a HIV és a Staphylococcus aureus, azon baktérium, mely a legtöbb antibiotikumra rezisztenssé vált, így kapta az úgynevezett MRSA szuperbaktérium nevet. Ez a kórokozó igen komoly járványokat okoz a kórházakban az egész világon.

hirado.hu/BBC