Kihal a vietnami antilop és a tobzoska?

A világ egyik legtitokzatosabb állatának tartott vietnami antilop és az elsõsorban húsáért, bõréért és pikkelyeiért vadászott tobzoska is felkerült a Londoni Zoológiai Társaság bolygónk legkülönlegesebb és legveszélyeztetettebb teremtményeit felsorakoztató százas listájára. A hosszúcsõrû vagy gyapjas hangyászsünöknek mind a három faja elsõ helyen szerepel a társaság evolúciós szempontból különleges és globálisan veszélyeztetett (EDGE) emlõsfajokat felvonultató rangsorában. "Az EDGE-listán szereplõ emlõsök mind egyedülállóak a maguk nemében, és bolygónk sokszínû élõvilágának jelképei" - hangoztatta Carly Waterman, a listán szereplõ emlõsök kutatására és védelmére alakult EDGE program vezetõje.

"Ha engedjük, hogy ezek az állatok eltûnjenek a Föld színérõl, akkor velük együtt a különleges sajátosságaikat is örökre elveszítjük" - tette hozzá. Az Attenborough-hosszúcsõrû hangyászsün, amely az ismeretterjesztõ televízió mûsorok egyik úttörõjérõl, a brit származású David Attenborough természettudósról kapta a nevét, éppúgy a lista tagja, mint a gyakorlatilag teljesen vak Gangeszi folyami delfin. A vietnámi antilop (szaola), vagy más néven "ázsiai egyszarvú" rejtélyességét az bizonyítja leginkább, hogy a nyugati tudomány csak 1992-ben szerzett tudomást a létezésérõl. A becslések szerint ma már mindössze néhány tucat egyedbõl álló titokzatos faj Vietnam és Laosz õserdeiben él.

A lista egyik legbizarrabb teremtménye a kínai pangolin, vagy más néven pikkelyes hangyász, illetve tobzoska. A testükön tetõcserép módjára elhelyezkedõ pikkelyborítást viselõ állatokat elsõsorban a húsukért, bõrükért és pikkelyeikért vadásszák, amelyeket a hagyományos kínai gyógyászatban hasznosítanak. Az EDGE-lista új egyedei között szerepel még egy kistestû lajhár fajta és a törpe Rondo-fülesmaki (Galagoides rondoensis) is.