Kutya-macska lefetyológia

Megfejtették a kutyák és a macskák ivási technikájának különbségét amerikai kutatók. A macskák sokkal elegánsabban és tisztábban lefetyelnek, mint a kutyák, amelyek ivás után gyakran hagynak kisebb tócsát a padlón. A technikák eltérésének megfejtéséhez a kulcsot nagyon lassított felvételek adták: kiderült, hogy a macskák nyelvmozgását képtelen követni az emberi szem.

A lényeg: a kutyák kanalat formálnak nyelvükbõl iváshoz, a macskák viszont fordítva görbítik - lefelé, J-alakban - a nyelvüket és nem mártják a folyadékba, hanem annak csupán a felszínét érintik nyelvük hegyével, amelyet közben villámgyorsan mozgatnak, hogy szívóhatást keltsenek, legyûrve a gravitációt - mármint a folyadékot "visszavonzó" erõt. Mindeközben a szájukat is csukni-nyitni kell ugyanakkora másodpercrész alatt, mert ha nem, akkor visszacsurog a folyadék a tálkába, illetve megszûnik a szívóhatás.

A felvételek alapján kiderült, hogy a macskák ivási átlagsebessége 4 korty/másodperc. Egy-egy nyelvmozdulattal 0,1 milliliter folyadékot szívnak magukba. A nagymacskák ennél lassabban kortyolnak.

A felfedezésekhez a tekintélyes Massachusettsi Mûszaki Egyetem (MIT), a Virginia Tech és a Princeton Egyetem tudósai áldoztak idejükbõl, fõként folyadékdinamikai szakértõk.