2024.03.29. - Auguszta

Fókák és a jégolvasztó

Az antarktiszi fókákat vonták be a tudományos kutatómunkába a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem tengerbiológusai, akik így sokkal olcsóbban jutnak új információkhoz, mintha a tengerfenék alakjáról hajóval gyûjtenének adatokat. Az állatokat mélységmérõ érzékelõkkel látták el, amelyek a méréseket követõen egy mûholdra továbbították az adatokat.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Az óceánfenék alakját az úgynevezett batimetrikus térképek segítségével mérik fel, amely megadja a víz mélységét, egyben felvázolja a tenger alatti domborzatot (lásd például ezen az ábrán). A munkát az antarktiszi vizeknél hajókkal szokás végezni, egy tengerbiológusokból álló kutatócsoport azonban egy ennél sokkal költségkímélõbb megoldást talált: Daniel Costa és munkatársai vadon élõ fókákat fogtak munkára, amelyhez mindössze arra volt szükség, hogy nyomásmérõ érzékelõket helyezzenek el az állatok fején.

A fókákat, rozmárokat és bálnákat már eddig is alkalmazták a hasonló kutatások során: általában különféle érzékelõket ragasztanak az állatok testére, és olyan változókat mérnek velük, mint a vízhõmérséklet vagy a sókoncentráció. Ilyen kutatásokat korábban Grönland környékén is végeztek már, Costa munkacsoportja azonban elsõ alkalommal használt állatokat az óceánfenék alakjának felméréséhez - írja a Wired beszámolója. Costa az [origo] kérésére az alábbi fotót küldte a kutatási asszisztensként dolgozó fokák egyikérõl:

Az óceánfenék domborzatára vonatkozó új adatok 57 elefántfókától származnak, amelyeket Costa kutatócsoportja öt nyár alatt látott el érzékelõkkel a Déli-Shetland Szigeteken. A nyomásérzékelõk az állatok úszása közben másodpercenként rögzítették az adatokat, amelyeket a fókák a vízfelszínre bukkanáskor továbbítottak egy mûholdra. Az állatok nagyjából 30%-a egészen az óceánfenékig is lemerül táplálékkeresés közben, így kellõ mennyiségû merülésbõl már pontosan megállapítható, hogy az egyes helyeken milyen mélyen van a tengerfenék. Az adatgyûjtéshez minden állatnál körülbelül 200 000 merülés adatait használták a kutatók.

A Geophysical Research Letters egyik következõ számában megjelenõ tanulmány olyan, korábban nem ismert víz alatti csatornákról számol be, amelyeken keresztül meleg vízáramlatok juthatnak keresztül a sérülékeny antarktiszi jégtáblákon. Az Antarktiszi-félsziget környékén újonnan felfedezett csatornák a szerzõk szerint fontos szerepet játszanak az óceáni áramlásokban. A rajtuk keresztül átáramló meleg víz például az Antarktisz mellett sodródó jégtábláknál bukkanhat fel, a jég fokozatos olvadását okozva. Az egyik érintett jégtábla a Wilkins-jégself, amelynek egy 415 négyzetkilométeres darabja még 2008-ban szakadt le az antarktiszi kontinensrõl.

A fókáktól származó legfontosabb információk természetesen azok lesznek majd, amelyek arra világítanak rá, hogy az óceáni áramlatok miként fognak reagálni a klímaváltozásra - írja a Wired.

Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra