Újabb megböbbentõ titokra derült fény a dinoszauruszokkal kapcsolatban

Egy Arizonában felfedezett új dinoszaurusz faj azt sugallja, az õshüllõk nem úgy terjedtek el a világon, hogy legyõzték a többi fajt, hanem elõnyt kovácsoltak abból a természetes katasztrófából, mely elsöpörte versenytársaikat. Tim Rowe texasi paleontológus professzor vezette a vizsgálatot, melynek során leírták az új dinoszauruszt. Szerzõtársai Hans-Dieter Sues, washingtoni kutató, és Robert R. Reisz torontói biológus. Az eredmények a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban jelennek meg.

A mintegy 190 millió évvel ezelõtt, a korai jura korszakban élt Sarahsaurus 4,2 méter hosszú volt és körülbelül 113 kilót nyomott. Sauropodomorpha volt. A szauropodák – a történelem legnagyobb szárazföldi állatai - apró, de szoros rokoni kapcsolatban álló õse. A konvencionális ismeretek szerint, nem sokkal azt követõen, hogy a dinoszauruszok kialakultak a mai Dél-Amerika terültén, nagyon gyorsan elterjedtek, hogy meghódítsák a világ minden tájékát. Tették mindezt olyan okos és lehengerlõ módon, hogy minden nyomukban haladó állatot legyõztek. A Sarahsaurus azonban kihívja ezt az elméletet.

A Föld öt nagy tömeges kihalási eseményének egyike 200 millió évvel ezelõtt, a triász korszak végén köszöntött be, és a dinoszauruszok potenciális versenytársainak jelentõs részét eltörölte. A Sarahsaurustól és két másik, korai Sauropodomorphától származó bizonyítékok azt sugallják, hogy az állatok jóval a kihalás után, külön hullámokban Észak-Amerikába vándoroltak , és az esemény elõtt ilyen dinoszauruszok oda még sosem vándoroltak.

„Általában úgy gondolunk a dinoszauruszokra, mint vad élõlényekre, melyek egyszerûen mindenkit legyõztek a versengésben” – mondja Rowe. „Most viszont kezdjük észlelni, hogy nem ez a helyzet állt fenn. Azt állatok szerényebbek, és sokkal opportunistábbak voltak. Nem szállták meg a szomszédos területeket. Megvárták, míg a lakók távoznak, és amikor senki sem figyelt, beköltöztek.”

A Sarahsaurus fizikai jellegzetességei rendszerint a gigantikus állatokkal hozhatóak kapcsolatba. Például combcsontjai hosszúak és egyenesek, mint az oszlopok, holott nem sokkal voltak nagyobbak az emberi combcsontnál. A Sarahsaurus azt mutatja, hogy a Sauropodomorphák kistermetûként kezdték életüket, és késõbb fejlõdtek óriásivá.

Rowe-ot igencsak érdekli az új dinoszaurusz mellsõ végtagja. „Észak-Amerika nyugati részén még sosem találtunk ilyesmit. Keze kisebb, mint az enyém, ám ha pozícióba állítjuk a hüvelykujjakat , akkor látszik, hogy ez az apró kéz sokkal erõteljesebb felépítésû, mint az enyém, és hatalmas karmai vannak. Nagyon furcsa állat. Valamit csinált ezekkel a kezekkel, mely komoly erõt és energiát igényelt, de nem tudjuk, mit.”

A Sarahsaurust Sarah Butler, austini filantrópus, mûvészet és tudománypártoló után nevezték el. Kutatók és diákok csoportja találta meg Rowe vezetésével 1997-ben, Arizonában. A publikációig a kutatóknak ásatási engedélyeket kellett szerezni, három éven keresztül tárták fel a helyszínt, minden fosszilis töredéket eltávolítottak a környezõ sziklából, majd lemérték és elemezték az egyes darabokat, végül CT vizsgálatot végeztek a belsõ struktúrák tanulmányozására.