Évi egymilliárd fontba kerülne az élõhelyek védelme Angliában

Évi 0,6-1,1 milliárd fontot (195-358 milliárd forintot) kellene költeni a törékeny angliai élõhelyek védelmére egy kormányzati hátterû kutatás szerint. A napokban megjelent tanulmány szerint a több ezer értékes növény- és állatfajnak otthont adó angliai élõhelyeket elsõsorban a klímaváltozás, az intenzív földmûvelés és a népességnövekedés veszélyezteti. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az utóbbi ötven évben bekövetkezõ környezeti változások üteme és mértéke aggasztó, és a jövõben - a szélsõséges idõjárási események, aszályok gyakoribbá válásával és a tengerszint emelkedésével - várhatóan csak tovább romlik a helyzet. Szintén aggodalomra ad okot a vizenyõs, füves területek fokozatos felszámolása a földmûvelés terjeszkedésével - mutatnak rá.

A szerzõk a természetvédelmi politika átalakítását sürgetik a következõ negyven év folyamán: huszonnégy javaslatuk között szerepel az élõhelyek jobb kezelése-irányítása, új ökológiai rehabilitációs zónák létrehozása, a vízminõség javítása és az árvízvédelem fejlesztése.

John Lawton brit ökológus, az egyéves kutatás vezetõje szerint a védett angliai élõhelyek jelenleg túlságosan kis méretûek és elszigeteltek ahhoz, hogy a következõ évtizedekben hathatós védelmet biztosítsanak az ott élõ fajoknak a fokozódó nyomással szemben. A szakember úgy véli, hogy ezért egy erõsebb, jobban kapcsolódó és jól menedzselt élõhely-hálózat létrehozására van szükség.

Lawton szerint a kormánynak a megszorító intézkedések közepette is ellen kell állnia a kísértésnek, hogy megnyirbálja a természetvédelem támogatását: "Könnyû azt mondani, hogy nem engedhetjük meg magunknak. Alapjaiban elvetjük ezt az érvet ... Jelenlegi nehézségeink ellenére gazdag nemzet vagyunk" - húzta alá.

A tanulmány szerint a kormány tétlensége fajokban gazdag területek - rétek, hangafüves puszták, erdõk, folyók - pusztulásához vezethet a közeljövõben. Angliában legalább 55 ezer faj él, köztük jelentõs számú denevér- és dongóféle, szárnyas vad és tölgyfajta.

Az ENSZ múlt héten hívta fel a világ kormányainak figyelmét a biológiai sokféleség drasztikus zsugorodására. A világszervezet szerint ilyen kihalási hullám legutoljára a dinoszauruszok kipusztulása idejében, 65 millió évvel ezelõtt rázta meg a Földet. Az októberben Japánban megrendezendõ biodiverzitási ENSZ-csúcson a remények szerint a felek elfogadhatnak egy biológiai sokféleség védelmérõl szóló, jogilag kötelezõ erejû szerzõdést.