Ritka lótemetõre bukkantak Hollandiában

Szokatlan tömegsírra bukkantak Hollandiában: a gödörben ötvenegy egymás mellé fektetett lónak, valószínûleg egy XVII. századi csata rég elfelejtett négylábú áldozatainak teljes csontvázát találták meg. A csontok egy szántóföldi árokból kerültek elõ a Maas folyó közelében, Borgharenben, három kilométernyire északra a belga határ melletti Maastricht városától. Ez a legnagyobb ismert lótemetõ Európában, bár az ásatást vezetõ régész, Angela Simons szerint feltehetõleg több ilyen hely is lehetett, de ezeket az évszázadok alatt a gazdák akaratlanul felszántották.

Ha a lovak csatában hullottak el, akkor számításba jöhet egy 1632-es összecsapás a nyolcvanéves háború idejébõl, amikor a Borgharenben megszállt holland lázadókat megfutamította a spanyol lovasság meglepetésszerû rohama. Egy másik lehetõség Maastricht 1673-as ostroma, amikor a francia Napkirály, XIV. Lajos katonái akarták elfoglalni a várost. A lovakat gyorsan, de szabályos rendben temették el - tette hozzá Simons, aki nem zárja ki azt sem, hogy betegség vagy pestis végzett az állatokkal. Pusztulásuk valószínû idejét radiokarbonos kormeghatározással állapították meg.

A leletek arra utalnak, hogy az állatok négy év körüliek lehettek, nagyságuk és csontszerkezetük alapján hátaslovak voltak. Az ásatás vezetõje arra nem tudott választ adni, hogy a lovakat tiszteletbõl temették el vagy attól tartottak, hogy a sok bomló állattetem fertõzést okozhat.

Kantárok vagy nyergek maradványait nem találták meg a sekély, 40 méter hosszú sírban, ami arra utal, hogy ezeket levették a lovakról. A régészek mindössze egy kengyelre és több patkóra bukkantak. Az egyik lónak golyó volt a koponyájában, közvetlenül a szemüreg mögött. Bizonyára megsebesült és gazdája lelõtte, hogy megkímélje a további szenvedésektõl - mondta Simons.

A szakértõk történelem elõtt emberi települések nyomai után kutattak a térségben egy építkezést megelõzõ régészeti feltárás keretében, amikor ráakadtak a nem remélt leletekre.