Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A kutató tíz éven át figyelte az ugandai Kibale Nemzeti Parkban két csimpánzcsoport viselkedését. Az egyik csoport szokatlanul nagy volt: másfélszáz egyedet számlált, és aránytalanul magas volt a hímek létszáma. Az adott idõszak alatt a csimpánzok más csoportok 18 egyedét ölték meg vagy sebesítették meg halálosan. A kutatók három egyéb gyilkosság szemtanúi is voltak.
Azt is kikémlelték, hogy miként "járõröznek" a csimpánzok territóriumuk határain õrködve: az õrszemek gyorsan, nesztelenül, libasorban osontak, éberen lesve, nem tûnnek-e fel valahol idegen csimpánzok.
Sylvia Amslernek, az Arkansas-i Egyetem antropológusának, aki végzõs egyetemi hallgatóként dolgozott a projekten, egyszer sikerült meglesnie, hogy miként lendülnek támadásba a járõrök. "A területük határain kívül masíroztak már több mint két órája, amikor észrevették az északnyugati csoport néhány nõstényét. A hímek azonnal rátámadtak az ismeretlen nõstényekre, amelyek közül kettõ kicsinyét dajkálta" - idézte fel Amsler.
Szavai szerint a támadóknak igen gyorsan sikerült megölniük az egyik kiscsimpánzt, majd másfél órán át viaskodtak a másik anyjával. "Bár nem sikerült elszakítaniuk a bébit anyjától, az apróság minden valószínûséggel végzetes sérüléseket szerzett" - tette hozzá az antropológus.
A gyilkosságok után nem sokkal a kutatók azt észlelték, hogy a csoportnak sikerült lényegesen, mintegy 22 százalékkal megnövelnie területét. "Amikor kezdték belakni az új területet, kiderült, hogy az ott élõ csimpánzok jelentõs részét már megölték" - tette hozzá John Mitani.
Mint a viselkedési ökológus kiemelte, a csoportközi agresszió egyik jellemzõ vonása az egymás közötti együttmûködés, olyannyira, hogy a támadásban részt vevõ hímek összefogtak és szövetségre léptek egymással. "A háborúzó csimpánzok új területeket szereztek és pótlólagos forrásokhoz jutottak, amelyeket aztán szétosztottak csoportjuk többi tagjai között" - magyarázta Mitani.
A körzet, ahol az amerikai kutatók végezték a megfigyeléseket, lakatlan, távol fekszik a településektõl, így a tudósok elvetették azt a feltételezést, hogy az emberi tevékenység miatt szûkülõ élettér váltotta volna ki a csimpánzok szokatlan viselkedését.