Melegszik a Tanganyika-tó

Szinte "felforrt" az elmúlt 90 év alatt a Tanganyika-tó vize Afrikában: a világ második legnagyobb víztömegû tavának vize legalább 1500 éve nem volt ilyen meleg, a tó élõvilága veszélyben forog - hívta fel a figyelmet egy tanulmány. A hõmérséklet jelentõs - 0,9 Celsius fokos - emelkedése egybeesett az elmúlt évszázadban az emberi tevékenység okozta üvegházgáz-kibocsátással - mutatott rá a tudományos projekt egyik vezetõje. A tanulmány tehát újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása felelõs a globális felmelegedésben - vélekedett Jessica Tierney.

A Tanganyika-tó környékén 10 millió ember él, akik a tó vízétõl függnek: az adja nekik az ivóvizet és az élelmet, leginkább halat.

A Tanganyika "példátlan felmelegedésen esett át az elmúlt évszázadban, ez valószínûleg hatással van a halállományra is" - olvasható a Nature Geoscience címû tudományos folyóiratban közölt tanulmányhoz mellékelt sajtóközleményben.

Az éghajlatváltozással foglalkozó eddigi kutatások leginkább a légkörre összpontosítottak, mostanság azonban egyre több tudós tanulmányozza az óceánokban, tengerekben és tavakban mutatkozó hatásokat, mivel a vizek nagy hõmennyiséget bocsátanak ki.

A Tanganyika-tó vize melegebb lett, és egyre kevésbé termékeny. Mindez az emberi tevékenység számlájára írható - áll a tanulmányban, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a tó élõvilágában végbement változásoknak messzemenõ következményei lehetnek. A tudósok azonban hozzátették: a túlzásba vitt halászat talán még nagyobb károkat okozhat a tónak, mint a felmelegedés.