Elszabadult görények okozhatnak káoszt a Kanári-szigeteken

Felelõtlen vadászok sodorták veszélybe a Kanári-szigetek állatvilágát. A tenerifei La Laguna Egyetem kutatói felfedezték, hogy elszabadult vadászgörények egyre inkább megtelepednek a vadonban, sõt szaporodnak is. A Marokkótól nyugatra elterülõ, Spanyolországhoz tartozó szigetcsoporton eredetileg nem honos a vadászgörény, azonban hagyományosan alkalmazzák nyúlvadászatnál. A kis ragadozók behatolnak a nyúlüregekbe, és kiûzik a szabadba a tapsifüleseket. A szigetlakók mintegy húszezer vadászgörényt tartanak, a kiadott vadászengedélyek száma 9500.

Gyakorta megesik azonban, hogy a görények elszöknek gazdájuktól, sõt tudatosan is elengednek néhányat. A természetben aztán szaporodásnak indulnak.

La Palma szigetén, ahol csapdával is fogtak vadászgörényeket, összegezték az 1998 óta történt észleléseket. Kiderült, hogy az állatok a tûlevelû erdõkben és a mezõgazdasági területeken érzik legjobban magukat, azaz a sziget északi és középsõ részén - pontosan ott található a legtöbb nyúl is.

A kutatók abból indulnak ki, hogy ha a természetben élõ vadászgörények tovább szaporodnak, az óhatatlanul megváltoztatja az ökoszisztémát. Lehetséges, hogy veszélyeztetni fogják a talajon fészkelõ madarakat, például a csak ott elõforduló, szürkefarkú babérgalambot, amelynek állományát 1000-2000 körülire becsülik. Egy másik endemikus faj, a kanári gyík állományának is árthatnak a betolakodó ragadozók. A kutatók szerint a hatóságoknak fel kellene ismerniük a problémát, szigorúbb szabályozást bevezetve a vadászgörények tartására vonatkozóan.