Ez ellentétes azzal a törvénnyel, amely megtiltotta a kutyahúsfogyasztást Dél-Koreában. A korlátozást a 1998-as szöuli olimpia elõtt vezették be, mert a kormány attól tartott, hogy a kutyaevés nem jó reklám az országnak.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A statisztikák azt mutatják, hogy a kutya a negyedik legnépszerûbb hús Dél-Koreában, csak a disznó, a marha és a csirke elõzi meg. Úgy tudni, hogy országszerte hatezer étteremben kínálnak kutyahúslevest, ehhez évente 8,5 tonna kutyahúst használnak fel. Másik 93,6 tonnányi kutyából pedig egy gyógyszerként használt tonikot gyártanak, ennek neve: kaesoju.
Rengetegen hagyják figyelmen kívül a kutyaevésre vonatkozó tilalmat, sõt a nemzetgyûlés ellenzéki tagjai megpróbálják újból legalizálni a kutyahúsfogyasztást. Ezt a törekvést erõsen ellenzik a dél-koreai állatvédõ csoportok.
A Koreai Állatvédõ Társaság (KASP) azt mondja, hogy a kutyahús nem hagyományosan koreai étel, inkább akkor vált az étrend részévé, amikor nem volt más választás. A társaság elnöke, Kum Son-ran tart attól, hogy a kutyahúsfogyasztás ismét divatba jöhet. "Ha megengedjük, hogy a kutyát - az ember legjobb barátját - megegyék, dominóhatást fog eredményezni, az emberek elvesztik erkölcsi érzéküket, és meggyaláznak másokat, embereket is. Sokan nem fogják fel, hogy a lándzsa, melyet az állatokba döfünk, késõbb minket is eltalál" - mondta.
A törvényhozók azonban azt mondják, hogy a legtöbb koreai folytatni fogja a kutyaevést. Szükség van új törvényre, hogy az ipar a kormány ellenõrzése alá kerüljön, míg nincsenek megfelelõ higiéniai normák az állattartásnál. Egészségügyi dolgozók ismételten arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony higiéniai színvonal összekapcsolható a tiltott kutyahúsiparral.
A múlt évben két embert tartóztattak le, és azzal gyanúsítják õket, hogy olyan kutyákkal kereskedtek, melyek elõzõleg orvosi kísérletek alanyai voltak.