Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A denevérharapások Para szövetségi állam Augusto Correa városában csak az elmúlt öt napon 4 halálos áldozatot követeltek, s a legutóbbi közülük egy 11 éves kislány.
Augusto Cerreában és környékén több mint hétszáz ember szorult orvosi kezelésre denevérharapás miatt az elmúlt hónapokban. Para állam járványügyi hatósága ezért védõoltás-kampányt indított a környéken. A denevértámadások szarvasmarhák és háziállatok körében is halálos áldozatokat követelnek.
Rendes körülmények között a hüvelykujj nagyságú denevérek csak nagytestû madarakat és alvó szarvasmarhát harapnak meg. Eddig úgy tudták róluk, hogy emberrel szemben inkább félénkek és nem agresszívek. Az emberek elleni meglepõ denevér támadások okát a környezet megváltozásában vélik megtalálni. Így például felelõssé teszik az erdõirtást, amely állítólag megváltoztatja a denevérek vándorlási szokásait. Embert leginkább alvás közben támadnak meg denevérek a brazíliai Para államban.
A veszettség állatokban és emberben egyaránt elõforduló, általában halálos lefolyású, vírus okozta betegség. A betegség szinte az egész világon - kivéve Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt - megtalálható. A legtöbb melegvérû állat fogékony a vírus iránt, a madarak azonban valamilyen oknál fogva ellenállóbbak, mint az emlõsök. A vírus a beteg állatok nyálában különösen nagy mennyiségben van jelen, és harapás, marás útján terjed. Az idegpályák segítségével éri el az agyvelõt, és a tünetek csak ezt követõen jelentkeznek. A lappangási idõ átlagosan 2-8 hét, attól függõen, hogy melyik testrészt érte a veszett állat harapása. VAn azonban ennél rövidebb, de jóval hosszabb lappangási idõ is.