Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A Cataglyphis fortis elnevezésû sivatagi hangya már vizuális képességeivel is ámulatba ejtette a szakembereket. Korábban derült fény arra, hogy a napot használja iránytûként, és egyfajta lépésszámlálóval is rendelkezik, megkönnyítendõ a visszatalálást a sivatagi homokban megbúvó parányi fészekbejáratához.
"Mûvészi" szaglásuk során a hangyák mintegy szagtérképet készítenek a környékrõl - jöttek rá a német kutatók, akik a fészek bejárata köré négy szagnyomot helyeztek el pontszerûen, majd az állatokat hozzászoktatták ezekhez. Miután a négy pontot máshová tették, de ugyanabban a felállásban, a hangyák újra a szag felé vonultak, holott a fészek már nem ott volt. Ha pedig felcserélték a szagnyomok helyeit, az állatok összezavarodtak. Tehát pontosan tudták, hogy melyik szag a bejárat melyik oldalán helyezkedett el.
A sztereószaglás széles körûen elterjedt lehet az állatvilágban, hiszen már patkányoknál is bebizonyították létét. Sõt egy 2006-os amerikai kutatás szerint az ember is képes erre: például sokkal nehezebben tud követni egy csokoládéillat-nyomot, ha egyik orrlyukát befogja, mint ha mindkettõt ugyanaz az illat éri.
A biológusok szerint kutatásuk segít jobban megérteni, hogyan boldogulnak az állatok szélsõséges körülmények között. Ezen kívül a technika is profitálhat belõle. Különösen a robotika számára lehet érdekes, hogyan érnek el ennyire kiváló eredményeket a hangyák,
amikor parányi agyuk csak korlátozott teljesítményre képes. Az önirányító rendszerek szinte kizárólag vizuális vagy akusztikus ismertetõjelek alapján tájékozódnak, veszélyzónákban például hasznos lenne a jövõben, ha a robotok több szagnyom alapján is orientálódhatnának.