A hangyákat macskatáppal csalogatják azoknak a tavaknak a partjára, ahol a varangyok lerakják petéiket. Amikor a fiatal varangyok kimásznak a vízbõl, a hatalmas hangyák azonnal felfalják õket. Az elméletet alátámasztó vizsgálat eredményét most közölte a Journal of Applied Ecology, a brit környezetvédelmi társaság szakfolyóirata.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az állatvédõk megrökönyödésére Ausztráliában azóta a legbrutálisabb eszközöktõl sem riadtak vissza, hogy megoldják a varangyok okozta problémát. Ütötték már golf- és krikettütõkkel, megpróbálták befagyasztani vagy szén-dioxiddal elgázosítani a brekegõ kétéltûeket, de azok vígan szaporodtak tovább.
Mérgük, amely szívinfarktust okoz a rájuk támadó ragadozónak, úgy tûnik, az ausztrál húsevõ hangyáknak nem árt - állítja Rick Shine, a Sydneyi Egyetem biológus professzora. Ezek a hangyák ugyan aligha támadják meg a kifejlett varangyokat, de az ebihal állapotból éppen kinövõ egyedeket annál inkább - teszi hozzá.
Shine szerint egy varangy akár 30 ezer petét is lerakhat, vagyis több tízezer fiatal állat nyüzsöghet a tó partján. Ha ezeket hangyaseregek felfalják, csökkenhet a varangyállomány. A hangyákat macskatáppal bizonyíthatóan oda lehet csalogatni a tópartra, hogy már a varangyutódok elsõ partra szállásakor lesben álljanak.
2008 júliusa és szeptembere között a gyakorlatban is kipróbálták az új módszert egy tónál, és egy nap alatt a fiatal varangyok 80 százalékát elpusztították.
Az állatvédõk egyáltalán nem lelkesednek az új eljárásért. Az ausztrál állatvédõ szövetség szerint a módszer kegyetlenségét semmivel sem lehet indokolni, ráadásul hatékonyságában sem bízik. A Frogwatch ausztrál környezetvédelmi szervezet úgy véli, hogy egy valóban kiterjedt agavarangy-állománnyal még a nagyméretû húsevõ hangyák sem tudnak elbánni.