Beltéri vadászterület ragadozómadaraknak Németországban

Természetvédõk kérték a német földmûveseket, hogy nyissák meg pajtáikat a ragadozómadarak elõtt, így védve meg az állatokat a zord tél okozta éhenhalástól. Az állatvédõk szerint a madarak egyre kevesebb zsákmányt találnak a hótakaró alatt, ezért be kell engedni õket a csûrökbe és pajtákba, hogy ott szabadon vadászhassanak az egerekre.

Az állatvédõk szerint a madarak egyre kevesebb zsákmányt találnak a hótakaró alatt, ezért be kell engedni õket a csûrökbe és pajtákba, hogy ott szabadon vadászhassanak az egerekre.

A ragadozómadarak helyzete ebben az évben drámai módon rosszabbodott, mivel jelentõsen csökkent a szabadban élõ egérállomány - közölte Olaf Strub, a németországi Természetvédelmi Szövetség (NABU) szóvivõje. A biológus szerint ha ezt a kevés egeret ráadásul a hótakaró alatt kell megkeresniük, az a gyöngybaglyok, kuvikok, macskabaglyok és egerészölyvek éhenhalásához vezethet.

Különösen veszélyeztetettek ebbõl a szempontból a gyöngybaglyok, mivel ellentétben más állatokkal, nem rendelkeznek megfelelõ zsírtartalékokkal, ezért folyamatos zsákmányellátásra és vadászatra van szükségük. "Ezek a madarak ebbõl a célból gyakran repülnek be különbözõ épületekbe is" - tette hozzá Strub.

Az elmúlt évben februártól márciusig a fagy és az olvadás közti váltás idõszakában drámaian csökkent az egérállomány. A zsákmányállatok hiánya miatt az egerészölyvek, macskabaglyok, kuvikok és vörös vércsék állománya megcsappant, a költések száma nagyon alacsony volt - mondta el Strub.

A pajtabeli vadászat több elõnnyel is bír a termelõk számára, hiszen a madarak ingyen, mindenféle mérgektõl mentesen és megbízhatóan tizedelik meg a rágcsálók számát a mezõgazdasági épületekben.

A baglyok ismert költõhelyeinek környékén a gazdák bizonyos területeket megszabadítanak a hótól, és ott szénát, szalmát illetve különbözõ magokat helyeznek el, hogy ezzel csalogassák oda az egereket, amelyek majd a ragadozómadarak zsákmányául szolgálnak.