2024.03.29. - Auguszta

A természetbúvár - Fekete István

A kötet szerkesztõje Sánta Gábor, szegedi irodalomtörténész tanulmánya mely azt bizonyítja, hogy az Erdõ, mezõ madarai címû kötetet Vertse Albert néven az ötvenes években tiltás alatt álló Fekete István írta - mellett másik kilenc elemzés mutatja be "A természetbúvár Fekete István"-t.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Magát a kötetegészet ajánlva mi most önkényesen Jilly Sára publikációját emeljük ki, melyben a szerzõ szintén "önkényesen" Fekete István állatalakjai közül is a legváltozatosabb minõségben feltûnõ kutyákat veszi (ember-)számba, legyenek azok "esetenként egyszerûen "csak" kutyák, négylábú, szõrös élõlények, vagyis tudat nélküli, ösztönöktõl vezérelt állatok, máskor pedig mélyebb jelentõségû gondolatok kifejezõi". Tesszük ezt azért, mert a tanulmány Fekete István példáján, etikus tartásán keresztül általános gondolkodásmintát ad, legalábbis annak igényével áll elõ: "Fekete István mindenekelõtt az Életet tisztelte, és óvta is, ha lehetõsége nyílott rá. Együtt érzett a gazdátlan kutyákkal, azonban - mint a hazai vadállomány megbecsülõje - a nyulakat, fácánokat és õzeket is védelmében részesítette. Ha kellett, akkor az elvadult kutyáktól is. Ezeket kíméletlenül irtandó dúvadnak tekintette, és mint számos írásából kiderül, maga is pusztította õket. Velük kapcsolatban azonban azt is gyakorta hangoztatta, hogy mint csaknem mindenben, e kérdésben is az ember a hibás, aki hagyja szabadon szaporodni a környezetében élõ kutyákat, és aki képes világgá zavarni a már megunt kedvenceket."

Molnár József

Fekete Istvánt az olvasók fõként a csí, a Vuk, a Kele, a Lutra, a bogáncs és a Hu szerzõjeként tartják számon, és e regények kapcsán elismeréssel leginkább a humánumot, valamint a választékos nyelvhasználatot emlegetik. Ám, hogy ez valójában mit jelent, annak megválaszolásával máig adós irodalomtörténet-írásunk, és lényegében arra sem történtek kísérletek, hogy a mezõgazdász végzettségû, kutatómunkát is végzõ író természettudományos mûveltségére fény derüljön. Pedig ez utóbbi is elengedhetetlen, , mivel a hitelességet biztosító ismeretanyag azzal az eredménnyel kecsegtet, hogy új szempontokat kínál fel Fekete István életmûvének megközelítéséhez. A természettudományos háttér meggyõzõ bemutatása azonban a maguk szakterületén kiváló biológusoknak való feladat. Ezért kerestem meg az érintett tudományterületek, vagyis a madártan, a kutyatenyésztés, a halélettan, az emlõskutatás, a vad-és halgazdálkodás, valamint a botanika publikáló szakembereit. Az írásra vállalkozókból olyan rangos szerzõgárdát sikerült toborozni, amelyben ki-ki a saját érdeklõdése szerint vizsgálta meg Fekete István alkotásait.

E közös munka eredménye A természetbúvár Fekete István címû hiánypótló tanulmánykötete. Reményeink szerint ismét ráirányítja a figyelmet az - erõsen leegyszerûsítve - ifjúsági írónak tartott szerzõre, ugyanakkor szemléletes példája annak is, hogy a különbözõ tudományterületeken tevékenykedõk gyümölcsözõ munkakapcsolatban dolgozhatnak együtt.

Szerkesztette: Sánta Gábor

Kiadó: LAZI Bt. - 2002.

 TERMÉSZETBÚVÁR

Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra