rss
állatmenhely kutyamenhely adó 1 adó1százalék, kutya, cica mentés, örökbefogadás
  • A japán erdei sikló (Elaphe climacophora Boie, 1826) bemutatása, terráriumi tartása és szaporítása

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    A Japán erdei sikló a legismertebb japán kígyók egyike, de ennek ellenére a külföldi börzéken is eléggé ritka.

    Magyarországon Dr. Vincze Zoltán tartotta elõször a fajt, 1998-ban, az elsõ hazai szaporítási eredmények is az õ nevéhez fûzõdnek.

    A japán neve: Aodaisho.

    Szinoním nevek:

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Coluber climacophorus Boie 1826: 210
    Coluber virgatus SCHLEGEL 1837: 146 (fide STEJNEGER 1907) Coluber virgatus Schlegel 1837: 146 (FIDE STEJNEGER 1907)
    Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & SCHLEGEL 1837 (in error fide STEJNEGER 1907) Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & Schlegel 1837 (tévedésbõl fide STEJNEGER 1907)
    Elaphis virgatus — DUMÉRIL, BIBRON & DUMÉRIL 1854: 261 Elaphis virgatus - Duméril, Bibron & Duméril 1854: 261
    Coluber climacophorus — BOULENGER 1894: 54 Coluber climacophorus - BOULENGER 1894: 54
    Elaphe climacophora — STEJNEGER 1907: 324 Elaphe climacophora - STEJNEGER 1907: 324
    Elaphe climacophora — SCHULZ 1996 Elaphe climacophora - SCHULZ 1996
    Elaphe climacophora — UTIGER et al. Elaphe climacophora - UTIGER et al. 2002 2002

    A kifejlett kígyók: 100-170 cm testhosszúak.

    Igaz, hogy a hímek nagyobbra nõnek, mint a nõstények -amit az évenkénti tojás rakások vissza fognak-, de ez csak idõsebb korban érvényesül, mert a hímek rossz evõk és sokkal karcsúbbak a nõstényeknél. Idõ kell, hogy utolérje a nõstények méretét.

    Színük: kékes-szürke, esetleg zöldes. A hasi pikkelyek világosabbak.
    A szemüktõl, a szájzugig egy fekete csík húzódik, ami nagyon feltûnõ és szép.
    Testükön 4 db sötétebb csík húzódik végig.

    Kis korban, barnás-szürkés színûek, de nagyon hasonlítanak a felnõtt állatokra.

    A németországból származó egyedek szürkésebbek, a Csehországból származóak, inkább zöldesebbek.

    A természetben fiatal korban inkább békákat, gyíkokat fogyasztanak, felnõtt korban pedig rágcsálókat, madarakat, esetleg ezek tojásait.

    Japánban van egy albínó populációja, a Nishiki folyó mentén, a Lwakuni nevû falu közelében de ezt a kormány 1924-ben oltalom alá vonta, a veszélyeztetettsége , illetve a vallásban betöltött szerepe miatt.

    Az albínó egyedek fogyatkozásának visszafogása érdekében létrehoztak egy tenyészprogramot, hogy megmentsék a populációt.

    Minden japán szigeten megtalálható (Yakushima, Tanegashima, Kyushu, Tsushima, Shikoku, Honshu, Hokkaido, Ryukyu-szigetek), és a Kunasir nevû orosz szigeten is honos.

    A reggeli és esti órákban indul meg a zsákmányszerzõ útjára, napközben elrejtõzik, szívesen ver tanyát emberi települések közelében és a házakban.

    A földön és a fákon is egyaránt jól mozog. Nagyon ügyesen mászik.

    Megtalálhatóak, erdõkben, mezõkön, gyepes-füves réteken, cseréjeskben, bambusz erdõkben.

    Az õsz beköszöntével, hibernációba vonulnak, 3-4 hónapra. Tavasszal párzanak, az ébredés után és a nõstény lerakja: 5-20 tojását.

    Terráriumi tartásuk:

    Az állataimat (1 pár) 2006. õszén szereztem be Dr. Gál Jánostól, ekkor kb 1 hónaposak voltak.
    Egyik sem evett önálóan, ezért hetente tömtem õket kis méretû szopós egérrel, amit elõre elpusztítottam.

    A tömést csak tapsztaltaknak ajánlom, mert könnyen fel sérthetjük a szájukat belül, illetve a nyelõcsövüket.

    A másik módszer, ha letört gyík farkával (nem védett hazai fajjal) beszagosítjuk.

    Ezzel a módszerrel átverjük a kígyót, mert azt hiszi, hogy gyíkot eszik.

    Néhány hét kényszertáplálás, vagy szagosítás után általában el kezdenek önálóan táplálkozni a kiskígyók.

    Kezdetben egyesével helyeztem el õket, egy 30x30x30-as üvegterráriumban.

    Aljzatnak fenyõkéreg-örleményt használtam, de lehet kerti földet is berakni.

    Egy nagyobb méretû itató tálat is beraktam, amibe a kígyó teljes egészében befért fürdõzni, ez a vedlés elõtt fontos különösen.

    Egy búvóhellyel tettem komfortosabbá a helyüket, ami egy -kellõ képpen kifertõtlenített- fakéreg darab volt.

    A kígyókat hetente kínáltam meg egy-egy szopós egérrel, amit a elõre elpusztítva adtam oda nekik.

    A nõstény nagyon jó evõ volt, a hím nevelése problémásabb volt. A hím gyakran csak 2-3 hetente volt hajlandó enni.

    Néhány hónap elteltével, nagy volt a testméret közötti különbség.

    Egy éves korukban, a nõstény már kb. 80 cm hosszú volt, a hím csupán 45-50 cm hosszú volt és sokkal karcsúbb is.

    Ekkor helyeztem õket közös terráriumba, amiben azóta is élnek.

    A terrárium 70x40 alapterületû és 40 cm magas.

    Egy nagy itatótál szükséges, búvóhelyet már nem tettem be nekik.

    Mivel szeretnek mászni, ezért beraktam -sütõben kisütött- mászóágakat, amiket jól rögzítettem.

    Aljzatnak kókuszrostot és fenyõkéreg-örleményt használok, 1-1 arányban összekeverve.

    A megvilágításról egy fénycsõ gondoskodik, napi 10-12 órában.

    A nyári hónapokban, amikor 28-30 C-van a szobában, akkor leállnak a táplálkozással, mert a hûvösebb, nyirkosabb környezetet kezdvelik.

    A megfelelõ hõmérséklet számukra: 22-25 C.

    A terráriumot bepermetezem forralt (és visszahûtött) vízzel, minden nap, amitõl a kígyók megélénkülnek.

    Etetésükre, választási korú, vagy kifejlett egereket adok.

    Fejenként: 1-3 kifejlett, vagy 2-6 db választási korú egeret esznek, a nõstény heti egyszer, a hím 2-3 hetente.

    Minden eteéskor a hímet kiveszem egy zárható dobozba, nehogy össze marjanak.

    Szaporításuk:

    A szakirodalmi adatok szerint szükséges a teleltetésük a szaporításhoz, ezért nem tartottam a korai párzástól.

    A túl korán tenyésztésbe fogott nõstények kevesebb tojást raknak, amik gyakran viasztojások és a késõbbiekben sem tojnak rendes fészekaljat.

    A nõtényen láttam, hogy a hátsó 1/3-a megvastagodott és nagyon nagy étvágya lett. Ekkor kb másfél évesek voltak és kb 110 cm hosszú volt a nõstény, a hím mindössze 60-80 cm és sokkal karcsúbb.

    A nõstényem 2008. május 14-én vedlett és 2008. május 26-án tojt le 5 db egészséges és nagyméretû tojást. A tojások mérete átlagosan: 6x2 cm volt.

    A fészekaljat azonnal keltetõbe raktam, nedves kókuszrostba.

    A keltetõ léghõmérséklete: 25-28 C volt, és 90 %-os páratartalom mellett fejlõdtek a tojások.

    A keltetés 52. napján (2008. július 30-án) az elsõ kicsi felhasította a tojást és folyamatosan kikeltek, ami 2 napig tartott összesen.

    A kicsiket egyesével helyeztem el, perforált oldalú salátás dobozban, aljzatnak erdei földet használtam, nagyobb méretû itatóval.

    2 db hím és 3 db nõstény született.

    Mivel továbbra is együtt tartottam a felnõtt párat, ezért 2009. február 10-én újabb fészekaljat tojt a nõstény, összesen 8 db egészséges tojást! A tojásrakás elõtt 10 nappal (január 31-én) vedlett.

    A keltetés megegyezett az elõbbivel.

    Az üsszes tojás szépen nõtt és 2009. április 5-én és 6-án 8 db egészséges pici kelt ki.
    4 db nõstény és 4 db hím. Volt amelyik a vedlését követõen (10 nap) azonnal evett önálóan, akik nem, azokat a fent említett módszerekkel tápláltam.

    A legnagyobb meglepõdésemre, 2009. március 30-án is letojt a nõstény 5 db egészséges tojást!

    A már említett módon keltetve, 2009. május 14-én a kicsik kikeltek, 45 nap inkubációs idõ alatt.
    Az elsõ vedlésük: 2009. május 22-én következett be.

    Az összes bébi hím lett és nagyon problémásan ettek.

    Tehát: a szaporításukhoz én nem teleltettem õket és összesen egy év alatt 3 fészekealjat tojt a nõstény, összesen: 18 kicsi kelt ki, 100 %-arányban.

    A 18 kicsibõl: 10 db hím és 8 db nõstény lett.

    Újabb párzásokat figyeltem meg: 2009 július 2-án és 3-án!

    Ezt a fajt mindenkinek ajánlom, mert egy fantasztikus és gyönyörû kígyó, ami fogságban 12-15 évig él.

    Köszönöm: Dr. Gál Jánosnak, a sok hasznos és jó tanácsot, amivel elátott.

    Demeter Attila 2009.08.12.

    Képek: Demeter Attila, Tóth Attila (Puhito)


    Forrás:

    Gál, János. 2002. Egy érdekes szaporodás: Az Elaphe climacophora szaporítása. Terrárium. 4(2):12-13.
    www.asian-colubrids.com
    www.elaphe.it
    www.ratsnakes.com/Eclimacophora.html
    www.ratsnakefoundation.org
    www.rare-reptiles.com/Mfrms/cs/.../EcUK.htm
    www.asian-colubrids.com/.../climacophora.htm








    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kerekeken gurul Bobby a nyúl

    Woolhampton - Az állatorvosok el akarták altatni a brit Carla Foulger (46) házikedvencét, Bobbyt, ám õ nem nyugodott ebbe bele olyan könnyen.

  • Légitámadás érte a Manchester játékosait - vadludak támadtak rájuk

    London - Légitámadás érte edzés közben a Manchester United brit focicsapat játékosait, méghozzá külföldi: egy kanadai vadlúd csapott le rájuk többször.

    "Jobb a csukafejese, mint Cristianónak!" - mondta a klub egy bennfentese a The Sun címû brit lapnak a libát méltatva és Ronaldót relatíve bírálva.

  • Az õzet vitték el a mentõsök a sérült lány helyett

    A norvég mentõsök úgy döntöttek, hogy az elütött õzikét viszik el, nem a balesetben megsérült lányt.

  • Rekordméretû harcsát akasztott egy kaposvári horgász

    Országos rekordot döntött egy 230 centiméter hosszú, 113 kilogrammos harcsa kifogásával egy kaposvári horgász, aki a somogyi megyeszékhely szomszédságában lévõ töröcskei tóból emelte ki az eddigi csúcsnál éppen egy kilogrammal nagyobb súlyú példányt.

  • Durva és értelmetlen - állatkínzó néphagyományok

    Számos durva néphagyomány van. A kakasütés az egyik ilyen, amelynek során egy vagy több kakast, esetleg tyúkot ölnek meg: agyonütik, lemetszik a fejét vagy lelövik. A játékot gyerekekkel - fiatalokkal játszatták régen farsang, húsvét, lakodalom, aratás idején. A szokás menete helyenként változó volt. A brassói Hétfaluban húsvét harmadik napján az iskolás gyermekek a község játékra alkalmas helyén bizonyos távolságra egymástól két cöveket vernek a földbe. Az egyikhez egy hizlalt kakast, a másikhoz egy hizlalt tyúkot kötnek. A fiúk a kakas, a leányok a tyúk irányába helyezkednek el.

  • A mókusoknál is van örökbefogadás

    A kanadai vörösmókusok alapvetõen magányos állatok, fajtársaikkal csupán párzási idõben érintkeznek - most kiderült azonban, hogy szükség esetén örökbe fogadják az elárvult kölyköket.

  • Elorrozta a zsákmányt a krokodil

    Egy sósvízi krokodil ijesztett rá egy ausztrál halászra, amikor az épp kihúzta a hálóját.

  • A hangyák sót választanak cukor helyett

    Washington - A hangyák inkább az idegrendszeri mûködést támogató sót keresik a tápanyagforrásként szolgáló cukor helyett, fõként a tengertõl nagyobb távolságban - állapították meg amerikai kutatók.

    Az állatoknál és az embernél is fontos az ideg- és izomaktivitás fenntartása érdekében, hogy elegendõ sót tartalmazzon a testüket nagy arányban alkotó víz. Ezért szükséges nagy melegben vagy intenzívebb energiakifejtéskor a sópótlás.

  • Nem adott személyleírást a papagáj, mert ellopták

    Egy beszélõ papagáj esetleges "vallomásától" tartva az állatot is magával vitte egy betörõ Nagy-Britanniában egy Bristol környéki birtokról - adta hírül a Magyar Rádió.

  • Luxushotel nyílt állatoknak

    Megnyitotta kapuit San Franciscóban a második Wag Hotel, azaz farkcsóválós panzió. A kutyáknak és macskáknak épült luxusszálloda háromemeletes és 239 szobája van. Van játszótér, gyepesített tetõ, masszázs, randi szoba, egyszóval minden, ami a házi kedvencek kényeztetésére szolgál.

  • Kihaltnak vélt békafajok kerültek elõ

    Egy hónappal a Conservation International természetvédelmi szervezet által koordinált kétéltûkeresõ-akció kezdete után máris sikerrõl számolnak be a kutatók: a kihaltnak vélt fajok felkutatása során eddig három kétéltûfaj került elõ.

  • Halálos áramütés érte a részegen õrjöngõ elefántokat

    Elpusztult Indiában az a hat elefánt, akik rizssört ittak és beleszaladtak egy elektromos kerítésbe. Az ehhez hasonló balesetek nem példa nélküliek a világ legnagyobb ázsiaielefánt-populációjának helyet adó országban, ahol az elmúlt években az állatok természetes lakóhelyét jelentõ több százezer hektárnyi erdõ tûnt el az emberi beavatkozás következtében.

  • A kertész, a gróf, meg a majmok

    Erdõsvárkastélyossy Gedeon gróf volt, de nem fõurassága miatt volt oly nagy hatalmú Erdõvárkastélyoson, hanem azért, mert a tízezer hold földje volt, egy holddal sem kevesebb. Nála csak az a leány volt nagyobb hatalmú, akit úgy hívtak: Szépenalvóalmási Amália bárókisasszony.

  • Mûszõrmének álcázzák a kutya- és macskaszõrt

    Az Európai Unió betiltaná a kutya- és macskaszõrme kereskedelmét a tagországokban. Bár hivatalosan eddig sem lehetett volna értékesíteni, de a brüsszeli bizottság szerint bizonyíték van rá, hogy mûszõrmének álcázva mégis piacra kerültek az állatszõrök.

  • Egy lapka lehet az állatok megváltója

    Csúcstechnológiás megoldásokkal próbálják helyettesíteni a tesztelésre használt állatokat a kozmetikai iparban az állatkísérletekre vonatkozó európai tilalmak hatására. A jövõ kísérleti patkánya talán arra az átlátszó négyzetalakú üveglapkára fog hasonlítani, amelyet Jonathan Dordick professzor mutatott be a New York állambeli Rensselaer Mûszaki Egyetem laboratóriumában.

  • Állati legek: A legnagyobb kutya

    A világ legnehezebb kutyája Zorba, az angol masztiff, aki 1989-ben állította fel a rekordot. Méretei lenyûgözõk: az állat 143 kilogrammot nyomott akkor a mérlegen; marmagassága 93 centiméter volt. A kutya teljes hossza az orra hegyétõl a farka tövéig mintegy 231 cm. Valószínûleg egyikünk sem szívesen futna össze Zorbával, amikor éppen éhes vagy nincs túl jó kedvében!

  • Az õserdõ titkai

    Tizenegy új állat- és növényfajt, köztük három szalamandrát azonosítottak biológusok Közép-Amerika õserdejében. A szakemberek szerint még rengeteg faj vár felfedezésre. A brit és közép-amerikai tudósok a Costa Ricában található La Amistad nemzeti parkban dolgoztak, amely a Föld egyik legérintetlenebb területe, utolsó lakói több évszázaddal ezelõtt elhagyták, közölte az inforádió.

  • Lelkes Miklós: Rímelgető kiscsibe

    A tyúkmamának tizenkét kíváncsi kiscsibéje volt. A tizenkettedik, Csibibibi Panna, túlságosan is az. Ugyanennek a tyúkmamának tizenegy többé-kevésbé szófogadó csibéje volt, meg egy kevésbé szófogadó tizenkettedik: Csibibibi Panna.

  • Aranykezû tamarinok születtek a Szegeden

    Két aranykezû - vagy más néven vöröskezû - tamarin (Saguinus midas) született a Szegedi Vadasparkban. Az apró majmocskák idejük nagy részét még apjuk hátán töltik.

  • Eladta kutyáját, mert több halat fogott nála

    Egy horvát halász eladta kutyáját, mert még az ír szettere is több halat fogott nála. A lastovói halász elmondása szerint elege lett abból, hogy társai elõtt is megszégyenítette a kutya.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása