Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Valószínûleg a hegyvidéki, tápanyagszegény környezetnek köszönhetõ, hogy ilyen észrevétlenül éldegélhettek itt a fõemlõsök. Ezen a vidéken ugyanis senki sem akart olajpálmát vagy más, jól exportálható növényt termeszteni.
Borneó szigetének Indonéziához tartozó keleti részén már régóta keresnek orangutánokat a kutatók. A fészekszámlálás pedig mindennek az alapja - hiszen a vadon élõ emberszabásúak olyan félénkek, hogy nagy szerencse kell ahhoz, hogy valaki megpillanthassa õket.
A bennszülött Nardiyono, a kutatócsoport terepi vezetõje szerint elképzelhetõ, hogy az újonnan felfedezett populáció egykor egy másik csoportból szakadt le. 1997-ben és 1998-ban ugyanis nagy erdõtüzek pusztítottak Borneón. Lehetséges, hogy egyes állatok a tüzek elõl erre az új területre menekültek, és megtelepedtek.
Erik Meijaard, a Nature Conservacy kutatója elmagyarázta, hogy az orangutánok a Pongo pygmaeus morio alfajhoz tartoznak, amely sötétebb szõrszínével különbözik a többi orangutántól. "Jól alkalmazkodnak szokatlan körülményekhez, akár a magashegységek erdeiben is elboldogulnak" - mondta Meijaard. "Erõs állkapcsuk van, kérget és leveleket esznek. Agyuk azonban meglehetõsen kicsi, gyakran viccelõdünk is, hogy buták".
Bár az új populáció felfedezése örvendetes hír, mégsem biztos a faj fennmaradása. Élõhelyüket az esõerdõ irtása egyre csak pusztítja - az olajpálma egyre több területet követel magának. A pálmaolajat élelmiszerek, higiénés és kozmetikai termékek tartalmazzák.
A kutatók arra figyelmeztetnek továbbá, hogy azok a területek, amelyeken még élnek majmok, többnyire parányiak. Így sok csapat egymástól elszigetelten él, és már nem tud szaporodni egymással - a genetikai állomány pedig leszûkül.
Ma már csupán 50-60 ezer orangután él a szabad természetben. Kilencven százalékuk Indonéziában, a maradék pedig Malajziában honos.