Kétfõs, találomra kiválasztott csoportokba osztva a halacskákat rendre azt tapasztalták, hogy az egyik egyedbõl vezetõ lesz, míg a másikból követõ, és hogy melyikre milyen szerep vár, az az egyed merészségétõl függ. Azt is megállapították, hogy a két pikóhal kölcsönösen befolyásolja a másik magatartását.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
"Egyik egyed sem születik vezetõnek vagy követõnek, helyük egy kétfõs vagy nagyobb létszámú csoportban a szociális érintkezés során alakul ki, és ebben mindegyikük a saját alkatának megfelelõ szerepet játssza" - fûzte hozzá a tudós. Eddig senki sem magyarázta meg, mi határozza meg, hogy egy-egy állatcsoportban melyik egyed lesz a vezetõ.
A kutatás során felfedezték, hogy a pikóhalak táplálékot keresve élõhelyük vízi növények által védett részérõl bemerészkednek veszélyesebb vizekre. Az, ahogy ebben a helyzetben viselkedtek, lehetõvé tette annak felmérését, hogy mennyire merészek vagy félénkek az egyes egyedek. Ezt követõen találomra párosították õket, és vizsgálták, melyik egyed lesz a duó vezetõje. A párok általában hosszabb ideig együtt maradtak és többször is kimerészkedtek a szabad vizekre, de rendre a vállalkozóbbnak bizonyult hal vezetésével.
Minél merészebb volt a vezetõ és minél félénkebb a másik, annál erõteljesebb volt az elõbbi irányító szerepe - viszont ha a másik pikóhal kevésbé volt félénk, akkor a bátrabb jóval kevésbé tudta magával ragadni kalandozásaira,
Vagyis a vezetõ személyisége önmagában nem határoz meg mindent, a vezetõ kiemelkedése annak a folyamatnak az eredménye, amelynek során az egyedek egymásra reagálnak - vonták le a konklúziót a kutatók a pikóhalak viselkedésébõl.