A halak emésztése jót tesz az óceánoknak

London - A halak emésztõrendszere kulcsfontosságú szerepet játszhat az óceánok egészségének fenntartásában - állapították meg amerikai és brit kutatók.

Villy Christensen és munkatársai a Science tudományos magazin legutóbbi számában közlik számítógépes modellezésük eredményeit. Eszerint a csontos halak (Osteichthyes) nagy mennyiségû szervetlen szénvegyületet, elsõsorban kalcium-karbonátot (mészkõ) termelnek. A krétaszerû anyag segít az óceánok savegyensúlyának fenntartásában és nélkülözhetetlen a tengeri élethez.

A Föld teljes csontoshal-állományát 812 millió és 2 milliárd tonna közé teszik. A British Columbia Egyetem kutatói szerint a halak bolygónk szénciklusára gyakorolt hatásukon keresztül csökkentik a klímaváltozás negatív következményeit.

A tudósok eddig úgy vélték, hogy a tengerekben található kalcium-karbonát csak a mikroszkopikus méretû planktonokból származik. A mostani megállapítások szerint azonban a vegyület teljes mennyiségének háromtól 15 százaléka a csontos halaktól ered - mondta Rod Wilson, a brit Exeter Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzõje. A tengerben élõ állatfajoknak mintegy 90 százaléka tartozik a csontos halak osztályába. A cápák és ráják nem közéjük, hanem a korábban kialakut porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozik. A csontos halak mészkristályokat termelnek az emésztõrendszerükben, amely krétaszerû szilárd anyagként ürül ki szervezetükbõl.

"Globális éghajlatváltozásra gyakorolt hatásuk miatt a halak a jövõben vélhetõen még nagyobb befolyással lesznek óceánjaink kémiájára" - állapítja meg közleményében Wilson.