A moafélék vagy moák (Dinornithidae) egykor Új-Zéland szigetein élt, hatalmasra nõtt röpképtelen madarak voltak, a struccalakúak (Paleognathae) rendjének egyik családját alkották. Közülük a legkisebbek alig 1 méter magasak és 18 kilogramm tömegûek voltak, a legnagyobbak magassága pedig elérte a 3 métert, testsúlyuk pedig a 250 kilogrammot. Mintegy tíz röpképtelen moafaj élt Új-Zéland két szigetén, túlnyomó részük az erdõkben.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az õsi DNS-t vizsgáló ausztrál központ munkatársai mintegy 1500 darab madárürüléket elemeztek. A legrégebbi 4000 éves volt, a legfrissebb néhány évszázados.
Korszerû DNS-elemzési technológia segítségével a kutatók beazonosították, hogy mely fekália mely moafajhoz tartozhatott, az ürülékben talált növénymaradványokat és magvakat pedig a jelenkori új-zélandi vegetációval vetették egybe.
"Azonosítottuk az általunk ismert növényeket. Ám akadtak számunkra teljesen ismeretlenek is, ezek a növények valószínûleg már eltûntek a Föld színérõl" - hangsúlyozta a kutatásokkal kapcsolatban Alan Cooper, a DNS-központ igazgatója.
Mint rámutatott, az óriásmadarak a legkülönfélébb növényekkel táplálkoztak.
"E növényeknek legalább a fele 30 centiméter magas volt, így a jelek szerint a moák leginkább legelésztek. Ez lényegesen eltér a korábbi elképzelésektõl, amelyek szerint a moák táplálékául a fák és bokrok levele-termése szolgált" - magyarázta Alan Cooper.
A vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmány a Quaternary Science Reviews címû tudományos folyóiratban látott napvilágot.