A tojómadarak életük során általában többször költenek - gyakorta minden évben újabb párok alakulnak. A tojóknál a különösen vonzó, erõs és egészséges hímek a biztos befutók, ugyanis ez a genetika ígéri a legtöbb egészséges utódot, és ezzel a saját génállomány sikeres továbbadását.
A zebrapintyek azonban máshogy ketyegnek - állapították meg a Max-Planck Madártani Intézet kutatói.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A kutatók négy hónap különbséggel pároztatták a tojókat két-két különbözõ hímmel. A hímek egyikérõl már elõzõ kísérletek alapján tudták, hogy különösen vonzó a tojók számára, mivel stabil kapcsolata mellett több "afférja" is volt. A másik hím népszerûtlen volt. A tojók, ha népszerûtlen hímmel tették össze õket, a kutatók állítása szerint nagyobb és "tartalmasabb" tojásokat tojtak, mint amikor egy szuperhímmel éltek együtt. Tehát a zebrapinty-tojók a gyenge hímek miatt különösen kitettek magukért.
"A fiókáknak több +indulótõkére+ van szükségük a tojásban, mivel a partner nem ad olyan jó minõséget" - magyarázza a jelenséget Elisabeth Bolund kutató. A tojó ezzel a viselkedéssel próbálja kompenzálni azokat a hiányosságokat, amelyeket partnere a házasságba bevisz.