Százmillióan látogattak el 142 év alatt az Állatkertbe

Budapest - Az egzotikus vadállattartásnak már a középkorban is voltak elõzményei Magyarországon. Zsigmond és Mátyás korában ezek inkább királyi vadállatgyûjtemények voltak. A mindenki számára nyilvános Fõvárosi Állat- és Növénykertet - amely egyike a világ legrégebbi hasonló intézményeinek - 142 éve nyitották meg.

Azóta legalább 100 millióan látogatót fogadott - tájékoztatta szerkesztõségünket Hanga Zoltán, a kert szóvivõje. A megnyitás idején a kert területe nagyobb volt, összesen 18 hektárt tett ki, része volt az a terület is, ahol ma a Gundel, a Fõvárosi Nagycirkusz és a Vidám Park mûködik. Az állatállomány nem volt olyan gazdag, mint manapság, hiányzott például az oroszlán, az elefánt, a víziló, a zsiráf az orrszarvú, jóllehet ezek ma tipikus "állatkerti fajok" - ahogyan a szakember fogalmaz. Ezek az állatok a XIX. század kilencvenes éveiben érkeztek Budapestre.

A közönség kedvence ekkoriban Kristóf, a barnamedve volt, õt Deák Ferenc is rendszeresen meglátogatta.

Az állatok mellett annak idején egyéb látványossággal csábították a közönséget: kötéltáncosok, szakállas nõk, céllövõ fenomének és tûznyelõk szórakoztatták a nagyérdemût.

Ez sem segített növelni a bevételt. A XX. század elején csõdbe ment az állatkert, amelynek üzemeltetését ekkor Budapest vette át.

A városvezetõk rögtön elhatározták, hogy átépítik az Állatkertet. A rekonstrukció 3 évig tartott, és addig a városligeti intézmény zárva volt. A kert ma mûemléknek számító híres épületeit ekkor építették meg.

A két világháború között jelentõs szakmai eredményt értek el az Állatkert munkatársai. Az egész földkerekségen elõször a budapesti kertben szaporodtak az örvösmedvék és a maszáj zsiráfok.

A második világégés idején azonban szinte teljesen elpusztult az intézmény. A háború végére a 2000 állatból csak 15 maradt életben, az épületek a szõnyegbombázástól romhalmazzá váltak.

A II. világháború utáni idõkben a romos állatházakat felújították, és lassan ismét benépesült a kert. Az ötvenes és hatvanas években az állatkert akkori igazgatójának Anghi Csabának a nevéhez fûzõdik a zoopedagógiai tevékenység megszervezése, amely mára az egyik legfontosabb feladata lett az állatkerteknek.

Érdekes összehasonlító adatokat közöl az Állatkert szóvivõje: 2008 augusztus 9-én, a 142. születésnapon 830 faj 5000 egyede lakik a kertben, míg 1866 augusztusában csak 600 állatot gondoztak ott. Akkor 11 épület volt a kert 18 hektáros területén, ma 10,7 hektáron csaknem 60, kisebb-nagyobb épület található.

A 142. születésnap alkalmából a hétvégén a 14 éven aluli gyermekek közül azok, akiknek a születésnapja valamelyik hónap kilencedik napjára esik, függetlenül attól, hogy milyen hónapban születtek, díjmentesen látogathatják az Állatkertet - tudta meg munkatársunk Hanga Zoltántól.